Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében

során a drénezés miatt kialakult a mélycsatornás belvízlevezető rendszer. A drénrendszereket úgy építették meg, hogy azok a lehetőségekhez képest a belvízlevezetésen túl öntözésre is alkalmasak legyenek, nyomás alatti vízvisszajátszással altalaj öntözésre. Mivel a meliorált területek befogadói általában a közcélú csatornák voltak, a szükséges átemelő szivattyútelepeket a Társulat építette ki és üzemeltette. A meliorációs munkák mellett lecsapolták a náddal, sással benőtt és elmocsarasodott Pece-ér 15 km, és a Brassó-ér 21 km hosszú ősmedreit. A Társulat termelése a megnövekedett igények miatt 1985-ben már 37 891 000 forint volt, létszáma pedig 126 fő. Ebben az évben 3 900 000 forint nyereséget értek el. Nem akarjuk ismételni az előző fejezetben leírtakat, de feltétlen meg kell itt is említenünk, hogy a rendszerváltás évei után a Hamvas-Sárréti Vízrendezési Társulatnál ugyanazok a gondok jelentkeztek, amiket a Hortobágymenti Vízgazdálkodási Társulat történetében korábban rögzítettünk. Nem lenne teljes történeti leírásunk a HamvasSárréti Vízgazdálkodási Társulatról, ha nem emlékeznénk meg számtalan névtelen kiváló dolgozója mellett a Társulat vezetőiről: A Társulat első elnöke: Gárdi Elek, következő elnökei Jambricska Imre, Kállai Ferenc, Zsom Imre voltak. Az igazgatói feladatot Mezei József, Rammacher István és jelenleg is Takácsné Hári Ildikó látták, ill. látja el. A Társulat műszaki vezetői Vértessy László, Rammacher István, Mészáros Sándor, és Daróczi Imre voltak.

19 A Társulat kezelésében működő Hamvas öntöző csatorna vízbeeresztő műtárgya Takácsné Hári Ildikó tájékoztatása, és Mezei József: A Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat 20 éve 1967-1987. tanulmánya alapján.