Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében

Alsónyírvíz Vízgazdálkodási Társulat 1966-1982 ATársulat 1965. december 20-án alakult meg Debrecenben. Működési területe az Alsónyírvíz vidékére terjedt ki, s nagyjából megegyezett a korábbi Alsó - Nyírvízszabályozó Társulat területével. Annak ellenére, hogy az 1957. évi 48. sz. törvényerejű rendelet alapján ezen a területen alakult meg az első vízgazdálkodási társulat, a penészleki, - mégis 8 évet kellett várni, amikor végre, - a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság ösztönzésére, — kétszeri próbálkozás után megalakult a Társulat. (A Penészleki Vízrendező Társulatról tudjuk, hogy az néhány év után - a magas érdekeltségi hozzájárulás miatt ez idő tájt már csak vegetált.) A Társulat alapszabályát 94/16/1965 sz. alatt hagyták jóvá. Feladata az alapszabály 3. §-a szerint a kezelésbe vett, vagy ezután kezelésbe adott helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények műszakilag szükséges mértékűre történő kiépítése, illetőleg az ilyen vízilétesítmények ezután való tervezése, megvalósítása, ezek üzemelése és fenntartása. A 4, §. szerint a Vízügyi Igazgatóság által a társulatnak állandó, illetőleg időszakos kezelésbe átadott, - vagy ezután átadásra kerülő - fő vízkivételi művek, közbenső átemelő szivattyúállások, öntöző és kettős hasznosítású vízilétesítmények üzemeltetése, a kettős hasznosítású csatornáknál a vízkormányzás ellátása. A Társulat működési és érdekeltségi területe az alapszabály 8. §-a szerint: északon Hajdúnánás közigazgatási határa, és a TIVIZIG működési határa (Hajdúhadház, Nyíradony, Nyírbéltek, Penészlek községeket érintve), keleten Magyarország országhatára, délen Almosd, Bagamér, Újléta, Mikepércs közigazgatási határa és a Vidier, nyugaton a 47. sz. és a 4. sz. utak Hajdúhadházig, a Keleti főcsatorna Hajdúnánásig és a Hajdúnánás-Tiszalöki műút Hajdúnánás közigazgatási határáig.

14 A Társulat működési területe megalakulásakor a következő volt: Erdőgazdaság 37 546 kh Állami Gazdaság 9 318 kh Egyéni 15 340 kh Tanácsi 236 kh Legeltetési Bizottság 1 648 kh Termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok 70 912 kh Összesen: 135 000 kh A társulati ib. elnöke a debreceni Bánó István, műszaki vezetője Kun József lett. A tagsági díjat évente kh-ként egységesen 10 forintban állapították meg. A természetben végzett munka értéke így öt évre kh-ként 50 forint lett, amit nem teljesítés esetén inkasszóval be lehetett hajtani.