Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Árvízmentesítés és belvízrendezés az egységes vízügyi szervezet létrehozása után

A Sárréti rendszeren végrehajtott fejlesztéseket ugyancsak a szivattyútelepek bővítésé­nek és korszerűsítésének bemutatásával tudjuk legjobban érzékeltetni: A Sárrét vizeit a Hortobágy-Berettyóba átemelő szivattyútelepek Helye Jelenlegi üzemmód Teljesít­mény m 3 /s Épült Eredetileg épült Eredeti teljesít­mény m 3 /s Eredeti üzemmód Megjegy­zés Salamon­zúgi (Püspök­ladány) dízel 0,3 1949 1931-ben épült szivattyú­állás helyett Makkodi (Püspök­ladány) elektro­mos 2,4 1973 1941 1 Alsófuttaki (Püspök­ladány) elektro­mos 2,1 1966 1916 1,2 gőz az erdeti telep helyén Kiskun­laposi (Püspök­ladány) elektro­mos 1,3 1977 1916 0,15 gőz a többször bővített eredeti helyén Hamvas (Püspök­ladány) elektro­mos 8,0 1972 1926 3,2 gőz az eredeti helyén Zódonyi (Püspök­ladány) elektro­mos 1,3 1984 a HAGE meliorá­ciójához Borz I. (Bucsa) elektro­mos 3,0 1974 1900 3,16 gőz az eredeti helyén Borz II. (Bucsa) elektro­mos 6,0 1973 1949 5,0 dízel az eredeti helyén A Hajdúsági Löszháton gazdálkodó mezőgazdasági üzemek 1982-ben Hajdúsági Agráripari Egyesülés /HAGE/ néven meliorációba kezdtek, mely szükségessé tette csa­tornarendszer, s ahhoz kapcsolódó szivattyútelepek kiépítéséhez. A rendszert elsősorban a Keleti főcsatornára telepítették de két szivattyútelep ezek közül: a Zódonyi a Hortobágy-Berettyó főcsatorna mellé, a Németszigeti pedig a Hortobágy folyó mellé épült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom