Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Árvízmentesítés és belvízrendezés az egységes vízügyi szervezet létrehozása után
A rendszer fejlesztésének legnagyobb beruházása a K.IX. főcsatorna kiépítése volt, de ezzel együtt rendezték a Tilalmas, az Ürmöséri, Peceéri és Németszigeti csatornákat is. A belvízrendszerben végrehajtott fejlesztéseket itt is a megépített szivattyútelepek áttekintésével ismertetjük: A Keleti főcsatorna melletti szivattyútelepek Helye Jelenlegi üzemmód Teljesítmény m 3 /s Épült Eredetileg épült Eredeti teljesítmény m 3 /s Eredeti üzemmód Megjegyzés Peceéri (Nagyhegyes) elektrmos 0,3 1989 Tilalmas (Hajdúszoboszló) elektromos 1,0 1982 KabaAranyosi (Kaba-Tetétlen) elektromos 1,9 1983 Urmöséri (Hajdúszovát) elektromos 1,3 1990 KeletiHamvas (Földes) elektromos 0,6 1983 A Hortobágy folyó melletti szivattyútelep Helye Jelenlegi üzemmód Teljesítmény m 3 /s Épült Eredetileg épült Eredeti teljesítmény m 3 /s Eredeti üzemmód Megjegyzés Németszigeti (Nádudvar) elektromos 1,9 1984 A Hortobágy-Berettyó főcsatorna mellett Itt található a Zódonyi szivattyútelep, amelyet a Sárréti rendszerrel kapcsolatban már említettünk. Nem lenne teljes rövid tájékoztatásunk, ha nem emlékeznénk meg a Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszerben végrehajtott fejlesztésekről. A Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer fejlesztést eredetileg hagyományos technológiával - a belvizek mielőbbi befogadóba történő juttatásával — tervezték. Ennek érdekében a beruházás I. ütemében bővítették a Kalló két ágát, a Derecskéi- és a Konyári-ágat. AII. ütemet azonban a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság áttervezte, s a vizek gyors levezetése helyett - ahol erre lehetőség nyílott - a vizek visszatartásával oldotta meg a fejlesztést. Az Alsó-nyírvíz vidék szélfújta, dombos, egyenetlen felszíne alkalmas volt arra, hogy aránylag kis befektetéssel tórendszert lehessen kialakítani, ami az erdős tájon kellemes pihenést, kikapcsolódást, vízi-sportolási lehetőségeket és horgászást biztosít a városi embereknek. A több mint 200 000 lakosú Debrecentől keletre - szinte a város
