Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
IV. A "Tisza-regulázási" tervekről
VÁSÁRHEL VI Pál terve „Hallom-c még zúgásaidat Tisza féktelen árja! Látom-e, zöld koszorús róna, virányaidat? Eljön-e a délibáb tündér palotáival álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Oh, siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót. ” (VÖRÖSMAR'IT Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére, 1846) Az 1846 januárjában megalakult Tiszavölgy i Társulatnak egyik első intézkedése volt, Hogy JÓZSEF nádortól a majdani szabályozási munkák vezérletére VÁSÁRHELYI Pál kirendelését kérje: „Figyelembe véve saját szerű hazai körülményeinket, egyáltalában kikeriilhetct- lennek mutatkozék előttünk azon rendszabály, hogy a tiszavölgy szabályozásának műtani igazgatását olly egyéniségre bízzuk, ki a tiszavölgy lakossainak nyelvét, törvényeinket, s szokásainkat ismeri, ki fontos hivatásának annyi társulatok s hatóságokkal érintkezésekben megfelelni képes legyen; ez okból választásunk Vásárhelyi Pál kir. hajózási felügyelőre vezetett, kinek kijelölésében a haza szerte ismert jártassága s sokoldalú tapasztalásaiba helyezett bizodalmunk mellett, megközelíteni véltük még azon szellemi kapcsolatot is, mellyet ez ügyre nézve kormányunk s az érdekelt vidékek egybehangzó közremunkálása múlhatatlan megkíván ”. Amikor VÁSÁRHELYI Pál benyújtotta a Helytartótanácsnak Tisza-szabályozási tervét, akkor egy - mai fogalmaink szerinti - szabályozási koncepciót tett le a kormányzat asztalára. Részletes tervről szó sem lehetett, nem is ezt várták tőle megbízói. Ismerjük ezzel kapcsolatban Széchenyi véleményét: „egy folyam szabályozásának tervét utolsó részletekig clkészitni úgy, hogy ahoz a végrehajtás folytában felmerülő körülmények szerint módosítások ne férjenek, teljes lehetetlen s igen czélszcrütlcn volna ”. A néhány kőnyomatos példányban fennmaradt 36 oldalnyi leírás a szabályozás célját, a folyó hidrológiai jellemzését, az átvágások és töltések szerepét, valamint a munkálatok megkezdésének és sorrendjének általános javaslatát tartalmazza. A kézirat egykor 17 műszaki melléklettel rendelkezett, amelyek az átvágások és töltések hossz- illetve keresztszelvényeit, költségkimutatást valamint egyéb számításokat öleltek fel. Sajnos ezen műszaki részletmunkáknak nyoma veszett, ezért sokáig az a hiedelem élt, niég szakavatott műszaki körökben is, hogy VÁSÁRHELYI Pálnak a Felső-Tisza vidék szabályozási elképzeléseit tartalmazó „Eloleges javaslat ”a az, amelyre halála után a részletes szabályozási tervek épültek. GONDA Béla például, aki a múlt század végén megjelentetett monográfiájában VÁSÁRHELYI pályafutásának egészen apró részleteiről is tájékoztatta a nagykö81
