Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

III. Az átfogó vízimunkák előkészületei

A fő gondot a vállalkozáshoz szükséges tőke előteremtése jelentette. Az induló pénz hitelezése az udvar politikai érdekeit szem előtt tartó kormányzatra várt, amely nem szívesen pénzelt volna olyan vállalkozást, amely az ellenzék anyagi és erkölcsi gyarapodásához járul hozzá. Másfelől az ellenzéki vármegyék, ha azt látják, hogy a Tisza ügye a kormány és a konzervatívok kezében van, elpártolnak tőle, és a Ti- sza-szabályozás hosszú időre lekerül a napirendről. SZÉCHENYI kiváló taktikusnak bizonyult már az első lépéseknél. A Tiszavölgyi Társulat konzervatív többségű központi bizottságának tisztségviselőiül reformpolitikusokat választatott meg, akik az ellenzék számára is elfogadhatóvá tették a vállalkozást.

Álljon itt a másfél évszázada alakult Tiszavölgyi Társulat első vezérkarának névsora:

KOVÁCS Lajos a Tiszavölgyi Társulat egykori titkára

a társulat elnöke: gr. KÁROLYI György, másodelnöke: PATAKY József, megbízott tollvivője (mai fogalmaink szerint a titkár): KOVÁCS Lajos, a 13 választmányi tag: gr. Almás Y Móric, AlmáSY Pál, gr. DESSEWFFY Emil, ILLÉSY János, Kovács Lajos, LÉVAY Sándor, LÓNYAY Gábor, LÓNYAY Menyhért, br. PERÉNYI Zsigmond, gr. SZAPÁRY József, SZERENCSY István, br. VÁY Miklós, WODIÁNER Samu.

Széchenyi nem csak a központi bizottság személyi összetételénél politizált igen előrelátóan. Befolyásának köszönhetően ügyesen tapintotta ki, hogy egy-egy vízrajzilag összefüggő területen melyik földbirtokos az, akire személyes tulajdonságainál fogva jobban hallgatnak társai - és ha ilyet talált, fontos feladatának tekintette megnyerését a Ti- sza-szabályozás ügyének. Tekintélyét latbavetve a legtöbbször elérte, hogy az általa javasolt személy legyen a frissen megalakuló társulat első embere.

A Tiszavölgyi Társulat létrehozására azért is szükség volt, mert 1846-47-ben már 13 tiszai társulat működött az Alföldön: a Beregmegyei Vízszabályozó Társulat, a Szatmármegyei Társulat, a Bodrogközi Társulat, az Ondava- Tapoly szabályozó Társulat, a Felsőszabolcsi Társulat, a Tisza-Dobi Társulat, a Szalók-Tiszabői Társulat, a Heves megyei Tisza-Szabályozására alakult Egylet, a Jászkiséri Tiszaszabályozási Külön Társulat, a Mindszent-Apátfalvi Társulat, a Szolnok-Csongrádi jobbparti Társulat, az Első bácsi Társulat, és a Körös Szabályozási Társulat. Valamennyiük tevékenységének egybehangolása, érdekeik képviselete a Tiszavölgyi Társulatra hárult.

74