Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
Széchenyi első tiszai szervezőútja A gróf naplójában örökítette meg szerve- zőútjának eseményeit. Szűkszavú bejegyzései alapján megpróbáljuk összefoglalni a történteket. VÁSÁRHELYI Pállal szeptember 28-án érkezett Egerbe. Másnap Zemplén megye küldöttsége tisztelgett nála, majd Sárospatakon át Sátoraljaújhely az újabb állomás. Jól fogadták. 30-án az Ung, Szabolcs és Bereg vármegyeiekkel tárgyalt, majd még azon a napon megtartották a Tisza- szabályozás ügyében az első ülést. Itt LÓNYAY János főispánhelyettes - „kerül, amibe kerül” - a Kerecseny és Komoró közötti tiszai átvágás megépítését sürgette. Október 1-én Zéténybe, majd Perbenyikre látogatott gróf MAJLÁTH Antal főkancellárhoz. Vele ment másnap Kisvárdára, közben a Tiszát „özönvíz „Elértem az 54. évemet! Rosszul aludtam. Tombolt a fogam. A legfurcsább álmok. Semmi kurázsi... Úgy érzem, nem fogom kibírni a tiszai utat. ” (Gróf SZÉCHENYI István, 1845) előtti állapotában ” szemlélte. 2-án érkezett Vásárosnaményba LÓNYAY Györgyhöz, itt Ugocsa és Szatmár megye küldöttségével találkozott. Október 3-án megtartották Namény-ban a második ülést, majd megtekintették a Szamos torkolatát. 4-én Nagykállóba ment, innen utazott másnap KÁLLAY Ödönnel Debrecenbe, ahol nagy szeretettel fogadták. Ezen a napon jegyezte be a Kollégium emlékkönyvébe jelmondattá vált szavait: „Magyar Ország rosszul volt, meglehetősen van, jobban lesz. "Lehet, hogy ekkor már megjelent lelki szemei előtt a Tisza- völgy rendezett állapotában, mint egy virágoskert, mint aranykalászokat termő rónaság, és ez adott biztatást e néhány szó leírásához. SZÉCHENYI, aki egyébként írásműveiben a legkíméletleDcbrécén a múlt században 64
