Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
A Tisza-mappáció eredményei 1834. február 20-án végül a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetője, - Franz Rauchmüller von Ehrenstein - megbízta LÁNYI Sámuel mérnököt a Tisza mappációjának elkészítésével. Alig két héttel később LÁNYI a Helytartótanács rendeletével létrehozott „Királyi Tisza Térképészet” vezetője lett. Ez a 16 mérnököt és segédmérnököt foglalkoztató intézmény volt az első magyar térképészeti intézet. LÁNYI - HuszÁRral ellentétben - nem terjedelmes leírásokkal irányította munkatársait, beosztottait, hanem közvetlen utasítással, gyakorlati tanácsokkal segítette munkájukat. Mintegy 4000 db térképet és szelvényrajzot, töméntelen táblázatot, számítást, mérési jegyzőkönyvet készítettek, melyeket a budai „Tisza-mérési Irodá”-ban helyeztek cl. Ebben a térképészeti intézetben LÁNYI „Vízmérési”, „Szépírói”, „Vízmérési vonalakat kihúzó” és „Árhatár-vonalazó” osztályokat állított fel. VÁSÁRHELYI Pál, aki 1829-től a dunai felni érések vezetője, 1837 novemberétől pedig mint a Vízi és Építészeti Főigazgatóság „első hajózási mérnöke”, a kezdetektől figyelemmel kísérte a tiszai vízrajzi munkákat. „Magyarország a külföldön terra incognitanak tartatik; azonban ott a folyamok mérnöki felvételen az utolsó 30 cv alatt a legfeszültebb szorgalommal dolgoztak, és c részben Európának talán egyetlen országa sem mutathat fel olyan tökéletes munkálatokat. ” (Valentin Ritter von Streefleur, 1832) Akkoriban az volt a szokás, hogy az egyes, egymással kapcsolatban nem lévő folyókat különböző magassági rendszerben szintezték, ami a folyók mentén elhelyezett alappontok kiinduló magasságának összehasonlítását szerfelett megnehezítette. NAGY István felvétele a Tisza csongrádi és szegedi szelvényének vfzszebességi- és vízhozamviszonyairól. Ne tévesszen meg senkit a mederszelvény alakja! A mélységméretek a szükséges adatok beírása miatt erősen nagyítottak! VÁSÁRHELYI, hogy ezen a keserves helyzeten változtasson, elhatározta, hogy az összes addigi magasságmérés eredményét egységes alapszintre számíttatja át. Ennek érdekében rendelte el 1841-ben az Adria vízszintjchez való csatlakozást. Ezt követően több mint száz esztendőn keresztül a geodéziai magasságokat az „Adria feletti” rendszerben adták meg. 57
