Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

III. Az átfogó vízimunkák előkészületei

lelő általános alapelvek, így tulajdonképpen az „egész dolog csupa változó vélemény”. A példaképpen felhozott Körös-viszonyok taglalása után kijelentette, ha valaki valamely folyót szabályozni akar, akkor szükséges, hogy azt a folyót a maga teljességében megismerje.

HUSZÁR Mátyás szintezési utasításának címoldala

Mivel a Duna lefolyása szüntelenül változik, az előre kidolgozott szabályozási terv néhány esztendő múlva már nem fog ráilleni. A szabályozás célja pedig a változtatás elérése a környéken élők javára, de ennek a változásnak törvényeit kizárólag a pontos mérések útján lehet megállapítani, s csak így lehet választ kapni arra, vajon a folyószabályozások által előidézett változások a lakosok javára vagy kárára történtek. Ha csak a káros, haszon nélküli dunai vízimunkákat sikerül megakadályozni, már akkor is volt értelme annak, hogy a méréseket pontosan végezték cl.

1830 tavaszán ismét hatalmas árvíz hullámzott le a Tiszán és mellékfolyóin. A Tisza árja elöntötte a Hortobágy völgyét, ugyanakkor megakadályozta a Körösök, valamint a Berettyó árvizének levonulását. A több hullámban levonuló ár a becslések szerint a Maros torkolatáig mintegy 8000 km2 területet öntött el és tartott víz alatt két hónapon át.

Ez az árvíz a békésen szendergő „patópáloknak” is bebizonyította, hogy most már valóban halaszthatatlan a Ti- sza-völgy ármentesítése. A megyék sürgetni kezdték korábban készített szabályozási és ármentesítési terveik jóváhagyását, melyeket addig mindig azzal utasítottak el, hogy a Tisza völgyére egységes rendezési terv készül, s annak keretében kerül majd sor a szabályozások és ármentesítések végrehajtására.

Az egykori mappációs méréseknek a hortobágyi híd is tanúja volt

56