Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
HUSZÁR Mátyás szintezési utasításának címoldala A geodéziai felméréssel egyidőben vízmérést is végeztek, melyről HUSZÁR terjedelmes tanulmányt és részletes útmutatót állított össze. A folyókról 100 ölenként (közel 200 méterenként) vettek fel vízmélységi adatokat, 1000 ölenként (tehát majdnem 2 kilométerenként) pedig elkészítették a meder pontos keresztszelvényét. A Körösök völgyének felmérése 1:144 000 léptékű térképpel és részletes vízrajzi leírással fejeződött be, melyet 1823-ban adott át a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnak. Az értékelés egy művelési ágak szerinti kimutatást is tartalmazott a Körösök és Berettyó völgyében levő, időszakonként vízzel borított területekről. HUSZÁR - mérnökei számára - az általa irányított térképészeti munka mellett 1820-ban, a Helytartótanács megbízásából elkészített egy rajzokkal illusztrált utasítást is a Körösök, a Berettyó, a Hortobágy, a Kákát és a Tisza szintezéséhez. Bár műve az akkori időszak egyik hivatalos nyelvén, németül íródott, mégis ezt 54 tekinthetjük hazánkban az első szabatos szintezési utasításnak. Mindezeken felül HUSZÁR a folyók szabályozásának lehetőségeit is megvizsgálta. Elsőként ő javasolta, hogy a mocsarak lecsapolása érdekében a Tisza hortobágyi és árkus-éri kiszakadásait zárják cl. Szerinte a mocsarak táplálása megszüntethető, ha a Berettyót - a Nagy-Sárrétet elkerülve - Bakonszeg és Szeghalom között egy új csatornában elvezetik, a Sebes- Köröst pedig a Kis-Sárrét legmélyebb vonalán keresztülviszik. A Fehér- és Fekete-Körösön is több mederátmetszést ajánlott. A szabályozást és a lecsapolást e vidéken - mintegy fél évszázad múlva - szinte mindenütt Huszár javaslatával egybehangzóan hajtották végre. A felmérés alkalmával a vízimalmokról is kimutatást készítettek. A vizsgált területen 53 vízimalmot találtak, amelyek közül a Sebes-Körösön 3-at, a Berettyón pedig 9-et ítéltek környezetkárosítónak. A Körösök völgyének felmérésén munkálkodó mérnökök közül feltétlen meg kell említenünk HUSZÁR Mátyás mellett VÁSÁRHELYI Pált, aki 1819-től dolgozott A Kishortobágyi csárda, a Hortobágy-szintczések egyik kiindulópontja. Ma országos geodéziai műemlék
