Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

III. Az átfogó vízimunkák előkészületei

kritikus helyeken vették fel. Később a munkákról már szintezési jegyzőkönyvet is vezettek, olykor a jegyzőkönyvben a távolság-, mélység- és vízsebességmérési adatokat, a magassági pontokat, valamint a vízállásokat is feltüntették. A térképezés abban az időben fizikailag is kimerítő munka volt. A mérnökök már­ciustól késő őszig napi 12-14 órát dolgoz­tak a terepen, a téli esős-havas időszakban pedig naponta 9-12 órán át gyakorta gyertyafénynél szerkesztették és rajzolták a térképeket. A terepmunkák közben kénytelenek voltak állandó és ideiglenes hidak tervezésével és építésével foglal­kozni, mert szekereikkel a vízfolyásoktól szabdalt terepen csak így tudtak haladni. „Lcjtméretezőinzsellér”, azaz mérnök szintezés közben A Tisza-völgy abban az időben ligetes, mocsaras táj volt, de nagyon sok veszélyt rejtett magában, mivel tele volt maláriát terjesztő szúnyogokkal és egyéb férgek­kel. Huszár egyik mérnöke, Amizoni József is a Körös-völgy felmérésénél szer­zett betegségében hunyt el. Nyugodtan elmondhatjuk hát, hogy a szabad ég alatt végzett vízrajzi felmérések nem sokban különböztek az ismeretlen tá­jakat bejáró XIX. századi utazók ka­landjaitól. Vízsebesség-mérő rajza. Hasonló műszerrel vé­gezték méréseiket a Tisza-mappáció mérnökei is HUSZÁR és mérnökei a császári vezérkar háromszögelési igazgatóságától megkap­ták a munkához szükséges geodéziai ada­tokat, a megyéktől pedig bekérték az ad­dig elkészített alaptérképeket. A geodéziai méréseket maga HUSZÁR végezte el SCHMIDT György nevű mérnökének se­gítségével. Összesen 68 db 1: 36 000 mére­tarányú folyótérképet készítettek, megje­lölték rajtuk a háromszögelési pontokat, a szintezési vonalak mentén a terepi és vízszíni magassági adatokat, valamint az árterületeket, az addig ismert legmaga­sabb árvízi elöntés határvonalával. A tér­képek méretaránya a mai gyakorlatban szokatlannak tűnhet, de ha ugyanezt nem méter-, hanem ölrendszerben fejezzük ki (1 hüvelyk : 500 öl), akkor megnyugodhat arányérzékünk. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom