Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

III. Az átfogó vízimunkák előkészületei

Milyen lehet az élet nyáron, amikor szú­nyogok milliárdjai teszik lehetetlenné az itt lakást? Pedig ezekben a kis falvakban még sokkal kedvezőbb a helyzet, mint lejjebb, ahol a Berettyó, a Körösök és a Hortobágy alkot végeláthatatlan mocsár­világot. Víz, víz, víz mindenütt! Este a székelyhídi úriszékről visszatérve, elővette naplóját és írni kezdett: „Az úri- széket éppen ülésezés közben találtuk. - Az atyafiak éppen a politikáról fecsegtek. „Ilyen szabadságot, mint minálunk, bi­zony sehol sem találhat az ember; még az angoloknak is csak papíron van meg a szabadságuk ”, és így tovább. Alig gondol­koznak ezek az emberek, s ha igen, akkor is csak magukra gondolnak - a parasztról teljesen megfeledkeznek, semmiség a szemükben. - Minő ékesszólással kellene bírnunk, hogy meggyőzzük ezeket az embereket, hogy igazságtalanok és tudat­lanok - és minő bölcsességgel és földöntú­li szerencsével, hogy helyesebb elvekre és nézetekre vezethessük őket! Hol úgy érzem, hogy vonzódom e nyers néphez - melyet alapjában véve szeretek, hogy tanítsam, felemeljem, emberré ne­veljem, hol látni sem bírom, s cltaszítom magamtól. - Tudatlanságuk elérzékenyít; szívesen segítenék rajtuk, életemmel és véremmel is sorsukat megosztanám és elviselném! De gyakorta clborzaszt és felháborít igazságtalan vakságuk, gőgjük és elbizakodottságuk!” A Tisza mellékfolyóinak felméréséről „A ’ Tisza és a Maros folyók’rendezésére nézve alapul szolgálandó fölmérések legfelsőbb helyről elrendeltetvén, ezennel fdszólíttatnak a tiszt. Rendek: hogy... a’ netalán kíván ta tó földabro­szoknak előmutatása, mind pedig a’ szükséges napszámosok ’s egyéb idetartozandók kiszolgál­tatása által segédkezet nyújtsanak, ’s így a’ kér­désben forgó köz jót ezélzó munkálatoknak si­kerültét részükről is kész hozzájárulrokkal ’s minden iparra! előmozdítani igyekezzenek. ” (Helytartótanácsi utasítás) Az előbbiekben megemlítettük, hogy a társulatok megalakulását elősegítő tör­vény már 1807-ben megszületett, sőt az első sikeres társulati munkákat 1825-ben be is fejezték. Az elért eredményekről a királyi biztos az országgyűlésen adott számot. Felmerülhet a kérdés, mi lehetett az oka, hogy a vízgondoktól gyötört Ti­sza-völgyben mégsem alakult vízszabá­lyozó társulat egészen az 1840-es évekig? Az első, s talán legfőbb ok az lehetett, hogy erről a hatalmas vízvidékről nem állt rendelkezésre szabatos, azonos szem­pontok szerint elvégzett vízrajzi felvétel. Nem volt ismert a folyó átlagos és árvízi 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom