Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
A mérnökképzés kezdetei я Kárpát-medencében „Azok a mérnöki oklevelek, amelyeket a budai Institut um Geometriáimban 1793 előtt kiadtak, a világ legelső polgári mérnöki oklevelei voltak. ” A XVIII. század békésebb viszonyai között megindult gazdasági fejlődés az egész Habsburg Birodalomban - így a Kárpátmedencében is - a haszonelvű gazdasági politika elveinek érvényre jutását segítette elő. Az ország társadalmi szervezetében és szellemi életében is a hasznosságra való törekvés, a természeti és társadalmi törvények megismerésének polgári vágya, a felvilágosodás iránti igény kapott egyre nagyobb szerepet. Az államvezetés számára a hasznos állampolgár eszménye immár kedvesebbnek tűnt a vallásos alattvaló korábbi ideáljánál. A Habsburg hatalomnak, hogy állni tudja az európai versenyt és elérhesse az abszolutista államnak a feudalizmus keretei közötti fejlettebb szintjét, jóval nagyobb számú, szakképzett, a gyakorlatban használható tisztviselői karra, pontos és megbízható hivatalnokokra, pénzügyi, gazdasági, közegészségügyi szakemberekre; a bányaművelés, az út- és vízépítés, a földmérés, a mocsarak lecsapolása terén járatos mérnökökre, tanultabb iparosokra, valameny- nyire már írni-olvasni tudó, munkaerejüket jobban hasznosító (ezáltal kezelhetőbb) parasztokra volt szüksége. A század első felében a legfőbb mérnöki feladatot - a törökök kiűzése után - a rend megteremtése érdekében végzett birtok- és telekfelmérések, valamint a (Fodor Ferenc, 1954) telepítésekkel kapcsolatos köztelek kimérések jelentették. A nagy telepítési hullám lecsendesültével a mocsarak kiszárítása és az utak építése következett, majd az úrbérrendezéssel összefüggő térképkészítési munkák. ■rny Megyei mérnök és figuránsa a XV 111. század végén Ami a vízi ügyeket illeti, az első mérnökök még az országhatáron kívül tanult, és a legtöbb esetben külföldi származású szakemberek voltak, akik zömmel hadmérnöki tudományuk birtokában végeztek vízmérnöki feladatokat a királyi kamara számára. A szakemberek iránti növekvő igényt külföldi mérnökök alkalmazásával kielégíteni egy idő után már megoldhatatlan feladatot jelentett. A kormányzatnak gondoskodnia kellett a magyarországi mérnökképzés bevezetéséről. Ezt célozta II. JÓZSEF 1782-ben kelt intézkedése, melynek során a pesti 47
