Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
egyetemet bízta meg a mérnöki ismeretek oktatásával, s ruházta fel az állami mérnöki oklevelek kiadásának jogával. Mivel a királyi intézkedés (a leirat) pontosan indokolja a mérnöki intézet, az Institutum Geometricum létrehozásának szükségességét, nem érdektelen belőle egy szakaszt részletesebben idézni: „Mivel általában igen nagy szükség van elsősorban Magyarországon és csatolt tartományaiban löldmérő, vízépítő és műszaki tudományokra, ahol... a birtokviszonyok igen zavarosak, ahol szerfölött nagy tájak vannak víz alá merülve és mocsarak alatt hevernek, ahol a malomgátak a legtöbb helyen rosszul vannak megépítve, ahol a közutak elhanyagoltak, nyilvánvalóan szükség van ezen tudományok Az Institutum egyik első, 1797-ből származó vízépítészeti tankönyvének címlapja művelésére”. Természetes, hogy II. JÓZSEF nem holmi tudósok kiképzésére gondolt, hiszen jól ismert az a nézete, amely szerint a birodalomnak nem tudósokra, hanem jó hivatalnokokra van szüksége. Ennek megfelelően az Institutum-ban végzett mérnököknek nem csupán a matematikai alapokkal kellett tisztában lenniük, hanem gyakorlati műszaki ismeretekkel is rendelkezniük kellett. A folyóátmetszések elve RAUSCH Compendium Hydrotechnicum című munkájából A pesti egyetemen létrehozott mérnöki intézet azon hallgatói tehát, akik a kötelezően előírt tárgyak mellett a gyakorlati mértani, mezőgazdaságtani, mechanikai, hidrodinamikai, hidrotechnikai és rajzi stúdiumokat is elvégezték, az állami vizsgabizottság előtt letett szigorlatok után az 1780-as évek második felélői kezdődően állami mérnöki képesítést szereztek. Európa első egyetemi szintű mérnökképző intézetében a végzett hallgatók jelentős részét a Helytartótanács alá rendelt műszaki főhatóság, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság foglalkoztatta az 1810-es években indult nagy mappációs (térképezési) munkáknál, de számosán léptek megyei szolgálatba, vagy szegődtek el uradalmi mérnöknek. A statisztikai adatokat vizsgálva kitűnik, hogy a végzett hallgatók nagyobbik fele a magyar reformkorban (1825-1848) már vízépítéssel foglalkozott. 48
