Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

VII. Értékelés mai szemmel

A múlt századi Tisza-szabályozás értelméről Az a történész, aki a Tisza szabályozását tűzi ki vizsgálódása tárgyául, nehéz fel­adatra vállalkozik. Forrást még talál ele­get és az egykorú közvéleményt is hitele­sen adhatja vissza, szakszerű mérnöki értékelést azonban keveset talál, azt is jórészt ismeretlen, vagy szinte hozzá­férhetetlen szakirodalmi anyagokban. A Tisza 1846 és 1908 közötti szabályozá­sáról, arról az országépítő munkáról, amelynek eredményeként közel 26 ezer négyzetkilométernyi terület árvízvesze­delmét jelentősen csökkentették, még szakmai körökben is keveset szólunk. Elfelejtjük, hogy mezőgazdaságunk, ipa­runk, közlekedésünk, települési viszonya­ink kezdetleges állapotot tükröznének, ha ezt az évtizedeken át folyó, több nemze­dék erőfeszítéseit igénylő, egységes egész- szé összeálló munkát nem sikerült volna ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLET (103 km3) „...a folyó szüntelen működő erői ellen csak folyamatos munkával lehet küzdeni. Végle­ges mű, végleges állapot nincsen. Jól sike­rült műnek azt kell tekintenünk, amelyet aránylag kevés és könnyen elvégezhető munkával lehet egyformán jó állapotban fenntartani. ” (FUCHS Károly, 1940) elvégezni. Mostanában többet hallunk a szabályozási munkák állítólagos kártéte­leiről, mint értelméről. A kérdés természetesen bonyolult, de a legfontosabb tudnivalókat röviden is ösz- sze lehet foglalni. A Tisza szabályozása a tiszaújlaki hídtól a torkolatig terjedő síkvidéki szakaszra, valamint az ide betorkoló mellékfolyók síkvidéki szakaszára terjedt ki. A szabá­lyozott folyószakaszok és a mentesített területek döntő többsége Magyarország és a mai Jugoszlávia része. A végrehajtás egésze az akkori budapesti műegyetemen (illetve elődintézményein) képzett, tehát hazai mérnökök irányításával történt. A szabályozás SZÉCHENYI István kezdemé­nyezésére, VÁSÁRHELYI Pál és mérnök Loire­völgy A magyarországi és külföldi vízimunkák összehasonlító grafikonjai 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom