Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
VII. Értékelés mai szemmel
táplálékforrásai mindig vonzották a letelepedésre alkalmas helyet kereső embert. Az ember és a Tisza korai kapcsolatát a „szelíd használat” jellemezte, ehhez hasonlóan ma csak a trópusi esőerdők indiánjainak ökológiai társadalmai viszonyulnak környezetükhöz. A „szelíd használat” nem károsította a vizes élőhelyek természeti rendszereit, nem csökkentette biológiai változatosságukat, s nem zavarta meg a rendszer működését szabályozó ökológiai folyamatokat. A folyó egyengette síkságon - ahol a víz jótékony hatása mellett sokszor okozott szenvedést, hiánya pedig éhínséget és pusztulást hozott - az emberek gondolkodását, viszonyát a folyóval ez a kettősség határozta meg. Áldás és átok a víz, mondta az alföldi ember, aki gátat épített a pusztító áradások megfékezésére, majd megböjtölve az aszályt utat engedett a víznek. Ez a kettős küzdelem vezetett a Tisza szabályozásának gondolatához, amelynek megfogalmazásában az árvizek megfékezése kiegészült az öntözéssel, a táj vízháztartásának megőrzésével, azaz a táj természeti kincseivel való gazdálkodással. A ma is modern szemlélet a megvalósítás során csak kis részben érvényesült, így napjaink szakembereinek bőven van tennivalója. Énekes madarak csapata az eg}'kori ártéri erdőben A természetet ért veszteségek ellenére senki nem vitathatja a Tisza szabályozásának szükségességét, eleink nemes szándékát, s az ország fejlődésére gyakorolt jótékony hatását. Strand a Tisza-tó partján A tervezők akkor még nem is gondolhattak azokra a civilizációs hatásokra, amelyek néhány évtizeddel később már egész Európa természeti értékeit veszélyeztették, s felvetették a természethez való viszonyunk átgondolását, elvezettek az ökológiai gondolkodás térhódításához, s a természetvédelem intézményessé válásához. Lehet, hogy a modern ismeretek birtokában a szabályozás néhány lépését módosítanánk. A ma emberének feladata, hogy a szabályozás időszakának ismereteit és a megvalósítás következményeit elemezze, de talán még ennél is fontosabb, hogy a természetvédelmi és vízügyi szakma közös kötelességét teljesítve a megmaradt értékek védelmét biztosítsa. A Tisza hullámtere, a folyót kísérő holtágak természeti gazdagsága szakemberek sokaságát vonzza napjainkban is - bizonyítva, hogy a szabályozás nem járt az értékek megsemmisülésével - messze földön híressé téve a nagy alföldi folyónkat. A Tisza teremtő, tájformáló erejét, az Alföld élővilágára gyakorolt hatását kitű157
