Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
V. A Tisza szabályozása
Megesik néha, hogy a külsőleg teljesen épnek látszó gát alatt lazul fel a talaj, a víz nyomása megmozdítja a folyó felől, s a gát lábánál a túlsó felén, mintha óriási vakondok egész serege túrna, kezd a föld kifelé forrni, s lávaként előtörni a sáros iszap. Homokos alapra épült gátrészeknél nem ritka eset az, hogy a föld elkezd „folyni” a gát alatt. Ezek a víznek a legalattomosabb támadásai, valóságos aknamunka, melynek hatásától összeroppan és leomlik az alámosott gáttest, s kaput nyit az áradatnak. Az ily veszedelmes helyeken tartalék gátakat vernek a gát hátsó oldalába is, míg máskülönben minden földtöltés rendszerint a gát elébe, a folyam felőli oldalán történik. Az ilyen helyeken erős karókerítésekkel, melyek földdel, gazzal, szalmával, náddal tömve a fölbugyogó földtúrásokat fölfogják, s a „csuszamlásnak” a gát lábjában útját állják. így csuszamlások helyén, s általában az oly helyeken, ahol hirtelen gátszakadástól tartanak, a veszélyeztetett pont elé egész hajókat állítanak, melyek tele vannak rakva néha többszáz, sőt ezer köbméternyi földdel és földes zsákokkal, s arra várnak, hogy szükség esetén mindenestül alásüllyesztesscnck. Általában a földhordással van a legnagyobb baj, mert azt nem lehet a töltés aljából szedni, tehát többnyire távol eső magaslatokról, néha a folyó túlsó partjáról több órányi messzeségből hajókon kell szállítani. E hajók többnyire lapos fenekű, s nagyon különböző térfogatú és alakú járóművek, az öblös csolnaktól a sekély járatú dereglyékig. A kisebbeket izmos karú evezősök hajtják, míg a nagyobbak elé vontató gőzhajók fognak. Nem csekély szerep jut a föld és egyéb védekezési anyag szállításánál a pontonoknak, melyeket szétszedhető szerkezetük kiválóan alkalmasakká tesz a védekezési munkáknál, különösen ahhoz értő gyakorlott kezekben, minő a katonáké. Hullámverés ellen védett társulati töltés Mert tudni kell, hogy nagyobb szabású védekezési munka alig képzelhető katonai segítség nélkül. A katonai parancsnokságok a polgári hatóságok megkeresésére mindig a legnagyobb készséggel bocsátják rendelkezésre az árkász- és hidász csapatokat, melyek műszakilag képzett tisztjeik alatt valóságos lelkesedéssel és önfeláldozással fáradoznak a polgárok vagyonának megmentésén, elfoglalják a legveszélyesebb pontokat, s fegyelmezettségükkel serkentő példát szolgáltatnak a többi védekezőnek is. Mind e nehézségek mellett is sikerbe vetett bizodalommal, sőt bizonyos hidegvérrel foly a védekezés, amíg csak maga a víz ellen kell küzdeni. Nagyobb a baj ellenben, ha a vízhez még a szél is társul szegődik. A tengerhez hasonló ártér ilyenkor megmozdul, hánykolódik és hullámokat dagaszt, melyeket mérföldnyi távolságból hajt maga előtt az orkán egyenest a töltésnek, annak az oldalához vágja, onnan fölkapja, s a töltés koronáján átveti. Egy-egy ilyen rohanó hullám embert, lovat, anyagszert, s mindent lever, amit a gáton talál, s a gát túlsó oldalán sodorja alá. A gát koronájából egész darabokat kiharap, s ott elkezd folyni az áradat valóságos zuhatagokban. Hideg 127
