Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
I. A szabályozás előtörténete
A Tisza vízviszonyainak rövid jellemzése Ha a Kárpát-medence természeti viszonyainak történetét tanulmányozzuk az egyik legszembetűnőbb jelenség, bogy e területet az időnkénti roppant vízbőség, máskor pedig a kitartó szárazság jellemzi. Ez összefüggésben áll azzal a helyzettel, hogy a Kárpát-medence a szélsőséges szárazföldi (kontinentális), a nyugateurópai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlati zónák határán fekszik. Éghajlata ezért eléggé kiszámíthatatlan. Itt nem lehet megjósolni a folyók áradásának időpontját, mint ahogy azt az ókori Egyiptomban a csillagász papok tették. A hegy- és dombvidékek a két szélsőség (tehát a csapadékosság és a szárazság) közötti kiegyenlítődésre több lehetőséget nyújtanak - a síkságok élővilága azonban alaposan megsínyli az időjárás szeszélyes változását. A legnagyobb összefüggő sík vidék a Kárpát-medencében a Tisza és mellékfolyói által szabdalt magyar Alföld. Az Alföld felszínének megdolgozásában döntő szerep jutott a tiszai vízrendszernek, amely az elmúlt 50 ezer év alatt a terület legalább egyharmadát bekalandozta. Az Alföldön a földtörténet utolsó 2,5 millió esztendejében minden folyó állandóan változtatta folyásirányát. Olyan változáson azonban, mint a Tisza, egyet„A Szőkc-Tisza nevét valószínűleg szürkés színe miatt nyerte. A Tisza ugyanis a Kárpát-medence többi nagy folyójához képest viszonylag igen sok finomszemű lebegtetett ag)'agos hordalékot szállít, amely szőkének idealizálható szürkés színt kölcsönöz a vizének. ” (BOGÁRDI János, 1967) len folyó sem ment keresztül. Egykor a Nyírségen át mellékfolyóival Csongrád- Szentes irányába tartott, máskor pedig a jelentős mértékben süllyedő Körös vidék vonzotta vizeit maga felé. A maihoz leginkább hasonló formáját mintegy 15-20 ezer évvel ezelőtt nyerte el. A természet munkája eredményezte, hogy a folyó vízszinének esése alig volt mérhető: a szabályozás előtt a Szamos beömlése és a dunai torkolat között - valamivel több mint 1200 km hosszúságban - 3 centiméter volt a kilométerenkénti átlagos esés. Persze ez is csak átlag, mert Szolnokig ennél valamivel több, míg Szolnok alatt néhol a kilométerenkénti 2 centimétert sem érte el. Ez a szinte lefolyástalan síkság az egyik oka, hogy annak idején nem egyszer igen sekély víz csordogált a Tisza széles völMagyarország ősvízrajza 1-1,5 millió évvel ezelőtt
