Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
4. Vízimunkálatok a két világháború közöt
B. Építési osztály. Feladata: építés, üzemeltetés, hajózás, kotrás, személyi és dologi ügyek intézése. Vezető: PAP Ferenc. a) központi adminisztratív és személyzeti csoport b) I. sz. építési csoport (Kvassay zsilip kezelösége, hajózási üzem, szigetcsúcsi híd építésvezetősége, kotrási üzem, mühelyüzem, anyagszertár-kezelés, munkásnyilvántartás, biztosítás). Vezető: HALÁCSY Jenő. c) II. sz. építési csoport (vámmentes petróleum kikötők építésvezetősége, alsó-torkolati munkák építésvezetősége) Vezető: LAMPL Hugó. C. Számvevőség D. Végrehajtó bizottság.244 A kormánybiztosság egyesítette a felsőszintű irányítás és a helyi vezetés funkcióit, és bonyolult szervezetével át tudta tekinteni a kikötőépítés egész munkáját. Az első vezető, MAURER Gyula - mint láttuk - korábban a Begánál tevékenykedett, majd a minisztériumban volt. A kormánybiztosság törzsgárdája a Soroksári Duna-ág szabályozásától került át. Itt tevékenykedett korábban - többek között - SAJÓ Elemér, Lampl Hugó, Luzsa Béla, Hallóssy Ferenc, Mattyasovszky Gyula, Heinz Pál, Pogonyi György.245 A műszakiak másik része a kikötőnél kezdte pályáját, és itt ismerkedett meg a vízépítés fontosabb területeivel. (Például DIETER János, TAVY Lajos, FREYTAG Ferenc, BAUER Sándor). A kormánybiztosság felállításával megszűnt a Soroksári Duna-ág Rendezési Munkálatainak Kirendeltsége, és átvették a Kikötő Építő Igazgatóság feladatköreit is.246 A kikötő kormánybiztosságát 1932-ben számolták fel, és 1932. július 1-jén megkezdte újra működését a Soroksári Duna-ág munkálatainak kirendeltsége. A nagy költséggel épített kikötő bővítésére nem volt további lehetőség, ezért nem volt indokolt a nagyszámú hivatal fenntartása sem.247 A kirendeltség feladata volt a kikötőhöz vezető szárazföldi és víziutak gondozása, a Soroksári Duna-ágban a 99
