Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

4. Vízimunkálatok a két világháború közöt

hajózás érdekében még szükséges sziklarobbantások befejezése, a kikötő bejárat kotrása. Ezen kívül kezelték a két zsilipet, és a csatorna partján épült védműveket is.248 Az új kirendeltséget PAP Ferenc vezette, és mellette még 7 műszaki alkalmazottat vettek a kormánybiztosság személyzetéből állományba.249 A csepeli kikötő részei a teljes kiépítés után:- Soroksári-Duna-ágon:Ferencvárosi kikötő (épült: 1929)

Ipari kikötő (épült: 1928)-Nagy-Dunán: Szénrakodó (épült: 1928)

Petróleum-kikötő (épült: 1928)

I. sz. kereskedelmi medence (épült: 1928)

II. sz. kereskedelmi medence (épült: 1928)

A petróleum-kikötő 1937-ben 200 000, 1943-ban 400 000 tonnás forgalmat bonyolított le, a kereskedelmi kikötő forgalma pedig (1000 műveleti tonnában) a következőképpen alakult:250

17. táblázat

1930

1940

termény

93,9

269,5

fa

30,4

97,0

vasérc

11,4

16,6

vasáru

31,6

49,3

szén

120,9

37,3

kavics

24,1

28,3

egyéb

91,2 = 403,5

188,1 =686,1

A Duna-Tisza-csatorna építését 1940-től egyre többen sürgették. A víziközlekedés és a csepeli kikötő forgalmának fellendítése érdekében a csatorna feltétlenül szükségessé vált. A csatornának a szabályozott Soroksári Duna-ág közvetlen folytatása lehetett volna.251 1942-ben a földművelésügyi miniszter 300 ezer pengőt engedélyezett a tervezés folytatására, és a minisztériumon belül kirendeltséget hoztak létre. A tervezési munkát FUKACS Andor és PAPHAFMI György végezték. A csatorna - javaslatuk szerint - Budapest és Csongrád között haladt volna, Soroksár, Alsónémedi, Fajosmizse, Dunaharaszti, Taksony, Bugyi, Kecskemét érintésével.252

100