Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
3. A szolgálat felépítése a két világháború között
dája, a Duna-Tisza Csatorna Építési Kirendeltség is befejezte működését, s vezetője, a korinthuszi csatorna híres tervezője, GERSTER Béla is kivált a vízügyi szolgálatból.72 A két világháború között a kirendeltségek közül a kikötők és kőbányák kezelésével megbízottak tovább folytatták működésüket, most már nem ideiglenesen, hanem állandó jelleggel. Az 1920-as években - a korábbi szervezetben - tovább folytatta munkáját a Balatoni Kikötők Felügyelősége, Siófok székhellyel, NAGY Dezső, min. osztálytanácsos irányításával. A kikötőfelügyelőség eredeti feladatán kívül gondot fordított a balatoni fürdőkultúra fejlesztésére is. Megalakították a Balatoni Intézőbizottságot, amely koordinálta a parton folyó építkezéseket területrendezési, idegenforgalmi és egyéb szempontból. A kikötőfelügyelőség a bizottság műszaki szakértője volt.71 Tovább folytatta munkáját a Dunabogdányi és Visegrádi Kőbányák Kezelősége, valamint a Budapesti Állami Téli Kikötők Kezelősége. A kőbányakezelőség vezetője 1926-ban LÁM Béla főmérnök, a kikötőfelügyelőségé VINCZE Antal műszaki tanácsos volt.74 1931-ben a közigazgatás általános racionalizálása során mindkettőt átszervezték. A kőbányakezelőség hatásköre csak a dunabogdányi bánya ellenőrzésére korlátozódott. A folyamszabályozási munkák csökkenése miatt nem volt szükség a két bánya fenntartására. A vezető, LÁM Béla megtartotta korábbi hivatalát.75 1931-ben a bánya évi 45-50 000 m3 terméskövet biztosított a dunai munkákhoz, amit főként árvíz idején vettek igénybe. Ezen kívül értékesítettek útburkoló követ is, amit a városokban és nagyobb építkezéseken adtak el. A bányában, amely ily módon kezdett kiválni a vízügyi szolgálat kizárólagos érdekeltségi köréből 400-500 fő dolgozott. Fenntartása és felügyelete azonban érdeke volt a Földművelésügyi Minisztériumnak, mivel a kőszállítás árvízvédelmi célokra így volt biztosítható.76 A 60.717/1931. FM számú rendelet értelmében a Budapesti Állami Téli Kikötők Kezelőségét Budapest-Újpesti Kikötőkezelőséggé szervezték át. Vezetője CSERNYUS László lett. Feladatai 44
