Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
3. A szolgálat felépítése a két világháború között
A folyammérnöki kerületek esetében 1922 és 1940 között nem volt változás. A beosztás a következőképpen alakult: I. dunai kerület: győri, nagykanizsai hivatalok II. dunai kerület: budapesti, bajai hivatalok III. tiszai kerület: nyíregyházi, sátoraljaújhelyi hivatalok IV. tiszai kerület: gyulai hivatal V. tiszai kerület: szolnoki, szegedi hivatalok.57 Az 1929-1933-as gazdasági válság a kultúrmérnöki és folyammérnöki hivataloknál is éreztette hatását. Tervek készültek arról, hogy a kétféle vízügyi hivatalokat egyesítik, vagy a kultúrmérnökieket beolvasztják az államépítészeti hivatalokba. A környező országokban a műszaki hivatalok között más megosztás alakult ki, mint Magyarországon, és e példák átvételére buzdítottak a javaslat támogatói. Jugoszláviában például egyesítették a folyammérnöki és kultúrmérnöki tevékenységet, ugyanakkor a hosszabb folyószakaszokon folyószabályozási kirendeltségeket hoztak létre.58 Csehszlovákiában, a felvidéki területen a kétféle hivatalok működtek, de tevékenységüket másképp határolták el, mint a magyarországi folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalokét. Ausztriában az állami folyószabályozást, a patakok rendezését, a vízierőhasznosí- tással kapcsolatos építkezéseket, víziutak létesítését a tartományi műszaki hivatalok irányították, ahol egy-egy vízszabályozási illetve talajjavítási osztályt szerveztek. Amikor azonban az átszervezés Magyarországon szóba került, és a Földművelésügyi Minisztérium 60.239/1931. FM számú rendeletével pályázatot hirdetett az egyesítésről szóló javaslat kidolgozására, ez a törvényhatóságok részéről igen nagy ellenállást váltott ki. Főként a tekintélyes kultúrmérnöki hivatalok megszüntetése ellen tiltakoztak. Akár a kultúrmérnöki, akár a folyammérnöki hivatalok székhelyei lettek volna a központok, mindkét elképzelés ellenzést váltott ki. Nem helyeselte az egyesítésről szóló elképzelést az V/B csoport akkori vezetője, SAJÓ Elemér sem. A kultúrmérnöki és az államépítészeti hivatalok összevonását eleve nem tartotta jó megoldásnak. A két területen dolgozó mérnökök nem kaptak az 37
