Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)
3. A szolgálat felépítése a két világháború között
egyetemen azonos képesítést, a kultúrmérnököknek pedig a két világháború között tanfolyamot kellett végezniük - a korábbi évtizedekhez hasonlóan a mosonmagyaróvári gazdasági akadémián. Ilyen képzésben az államépítészeti hivatalok munkatársai nem részesültek. Az összevonás - véleménye szerint - a területi műszaki igazgatást 100 évvel korábbi állapotra vetette volna vissza, amikor még a vármegyei mérnökök valamennyi feladatot intéztek. A folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok egyesítése - SAJÓ Elemér véleménye szerint - szervezeti problémákat okozott volna. Mivel a kultúrmérnöki hivataloknak nem volt hatósági jogkörük, azok működése az engedélyezési jogkörrel bíró törvényhatóságokhoz igazodott, és elképzelhetetlen volt az, hogy egy-egy megye területén két különböző kultúrmérnöki hivatal működjék. A folyammérnöki hivataloknak a munkához meghatározott folyószakaszokra volt szükségük, és fontos volt, hogy a folyószakasz mindkét partja azonos hivatalhoz tartozzék. A takarékosság jegyében - az általános összevonások helyett - SAJÓ Elemér javasolta a győri kultúrmérnöki, a nagykanizsai és a sátoraljaújhelyi folyammérnöki hivatalok megszüntetését.59 Bár az átszervezéssel kapcsolatos viták 1933-ig elhúzódtak, azonban SAJÓ Elemér javaslatait sem valósították meg. A válság elmúltával a létszámcsökkentés és az összevonás terve is lekerült a napirendről. 1938-ban, az első bécsi döntéssel a Felvidék egy része újra Magyarországhoz került. A 9330/1938. ME. számú rendelet intézkedett az új közigazgatási beosztásról, és ennek megfelelően megszervezték az új vízügyi hivatalokat is. Komáromban folyammérnöki, Érsekújváron, Losoncon, Kassán kultúrmérnöki hivatalokat szerveztek. A Komáromi Folyammérnöki Hivatal szervezését vita előzte meg. Korábbi folyószakaszain ugyanis 1922-től a Győri Folyammérnöki Hivatal volt illetékes, amelyet sokak szerint fel kellett volna számolni.60 Végül olyan döntés született, hogy a győri hivatal a Duna országhatár és Gönyű közti szakaszán, valamint a 38
