Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

2. A területi változások vízügyi következménye

2. A TERÜLETI VÁLTOZÁSOK VÍZÜGYI KÖVETKEZMÉNYEI Az osztrák-magyar monarchia felbomlása után, a két világháború közötti időszakban az ország gazdasági fejlődése a korábbihoz ké­pest eltérő körülmények között ment végbe. Magyarország területe 1/3 részére csökkent, az új határok között a mezőgazdasági termelés jelentősége nőtt. A területen az intenzív gazdálkodás kialakítása feltétlenül szükségessé vált. A monarchia önálló gazdasági egységet képezett, azonban most Magyarország jobban rá lett utalva a külke­reskedelemre, mint a korábbi időszakban. A nyersanyagokból állan­dó behozatalra szorult, mivel a területi változások során számos iparág elvesztette nyersanyagbázisát. A kiviteli ellenértéket csak a mezőgazdaság fejlesztésével lehetett biztosítani.21 Az ország gazdasági helyzete a háborús kártérítések, a szükséges struktúraváltás, a felhasználási alap növelése miatt súlyos volt. Na­gyobb beruházásokra, hosszú távon megtérülő munkákra nem volt le­hetőség. A mezőgazdasági szempontból hasznosítható területek vé­delmére ugyanakkor a korábbinál is nagyobb gondot kellett fordítani. Mivel legtöbb esetben csak egyes folyószakaszok tartoztak az ország területéhez, valamennyi szabályozási, ármentesítési munka alkalmával nemzetközi együttműködésre volt szükség. Korábban egy-egy folyó szabályozása a magyar hatóságok döntésétől, az ország anyagi hely­zetétől függött, most azonban össze kellett hangolni a problémát az utódállamokkal. Nemzetközi együttműködést igényelt az árvizek elő­rejelzése, a vízrajzi munkák megszervezése is. A vízimunkálatok szerkezete is megváltozott. Mivel a hegyvi­déki területek Romániához és Csehszlovákiához kerültek, a vízerőhasznosítás és a tározás kérdése egy időre lekerült a napirend­ről. Nem volt anyagi alap a csatornák építéséhez sem, bár a víziutak fejlesztése rendkívül hasznos lett volna. A korábbinál nagyobb sze­repet kapott a községi vízellátás, főként az 1930-as években, az ál­talános közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Közegés­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom