Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

1. Vízügyi szervezet az első világháború végén

és a kisegítő személyzet mellett középfokú szakemberek (rétmesterek, későbbi néven vízmesterek) dolgoztak, akiknek képzéséről 1918-ig a Kassai Vízmesteriskola gondoskodott.

A folyammérnöki hivatalok megszervezése 1871-ben kezdődött, és feladataik folyamatosan bővültek. Ezek közé tartozott a ha- jóutak ellenőrzése, az államköltséges folyószabályozások tervezése, vezetése, az elkészült védművek felügyelete, a társulatok ellenőrzése. A hivatalok hatáskörét folyószakaszok szerint jelölték ki. Az első világháború végén az alábbi hivatalok működtek:17 Duna völgye

1. Pozsony: a Duna Dévénytől Pozsony megye határáig

2. Komárom: a Duna Pozsony megye határától Dömösig

3. Budapest: a Duna Dömöstől Bács megye határáig

4. Zombor: a Duna Bács és Szeréin megyében

5. Újvidék: a Duna Szeréin megye határától a Temes torkolatáig

6. Temesvár: a Temes, Bega alsó szakasza

7. Pancsova: a Duna a Temes torkolatától Omoldováig

8. Nagykanizsa: a Dráva Baranya, Somogy, Zala megyében Horvátország:

9. Eszék: a Dráva, Száva Verőce és Pozsega megyében

10. Mitrovica: a Száva Szerém megyében

11. Sziszek: a Száva, Kulpa Zágráb megyében Tisza völgye

12. Szatmárnémeti: a Tisza Ugocsa megye határától Zsurkig

13. Sátoraljaújhely: a Tisza Zsurktól Tiszafüredig

14. Szolnok: a Tisza Tiszafüredtől Csongrádig

15. Szeged: a Tisza Csongrádtól Titelig

16. Gyula: a Körösök alsó szakasza

17. Arad: a Maros alsó szakasza

A területi szervek harmadik csoportját, mint jeleztük, az építésvezetőségek, kirendeltségek alkották. Ezek zöme a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt állt, létrehozásuk a folyam- mérnöki tevékenység egyfajta kibővítése volt. A kormány ugyanis a törvényhozás jóváhagyásával az állami kezelés alatt álló Dunán, Ti13