Dóka Klára: A vízügyi szolgálat szervezete és tevékenysége 1919–1985 (Pro Aqua Alapítvány, Budapest, 2001)

1. Vízügyi szervezet az első világháború végén

bású ármentesítések, folyószabályozások mellett szükség van a mezőgazdaság érdekében a kisebb léptékű vízimunkálatokra is. Ezek közé az adott időszakban az alagcsövezés, szikjavítás, vízmosáskötés, patakszabályozás, lecsapolás, öntözés tartozott. Az 1885. évi 23. te. (a vízjogi törvény) kiadását követően szervezték meg a hivatalokat, melyek illetékessége három-négy megyére terjedt ki. A Földművelésügyi Minisztérium felügyeletében 1918-ban a következő központokkal működtek:16

1. Aradi: Arad, Békés, Csanád, Csongrád megye

2. Besztercebányai: Árva, Liptó, Nógrád, Turóc, Zólyom megye

3. Brassói: Brassó, Csík, Háromszék, Udvarhely megye

4. Budapesti: Bács-Bodrog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye

5. Debreceni: Hajdú, Szabolcs, Szilágy megye

6. Kassai: Abaúj-Torna, Sáros, Szepes megye

7. Kolozsvári: Beszterce-Naszód, Kolozs, Szolnok-Doboka megye

8. Komáromi: Bars, Esztergom, Győr, Hont, Komárom megye

9. Máramarosszigeti: Máramaros, Ugocsa megye

10. Miskolci: Borsod, Gömör-Kishont, Heves megye

11. Nagyenyedi: Alsó-Fehér, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Maros- Torda, Torda-Aranyos megye

12. Nagyszebeni: Fogaras, Hunyad, Szeben megye

13. Nagyváradi: Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye

14. Pécsi: Baranya, Somogy megye

15. Pozsonyi: Moson, Nyitra, Pozsony, Trencsén megye

16. Sátoraljaújhelyi: Bereg, Ung, Zemplén megye

17. Székesfehérvári: Fejér, Tolna, Veszprém megye

18. Szombathelyi: Sopron, Vas, Zala megye

19. Temesvári: Krassó-Szörény, Temes, Torontál megye

A hivatalok feladata volt a fontosabb műszaki tervek készítése, a munkák egy részének irányítása. A vízjogi törvény értelmében a munkálatokra az illetékes törvényhatóságtól kellett vízjogi engedélyt kérni, melyhez szintén a kultúrmérnöki hivatalok mondtak műszaki véleményt a magántervezők által készített tervekről és a müvek megvalósításának feltételeiről. A hivatalokban a mérnökök

12