Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
ban futott, összegyűjtötte a mocsarak vizét, malmokat hajtott, és Gyulavar- sándnál tért vissza a Fehér-Körösbe. BESZÉDES többi elképzelése nem valósult meg. Ezek közül legjelentősebb a Kolozsvár-Graz között tervezett csatorna, amelynek részleteit az 1830-as években dolgozta ki. Legfontosabb részére, a Duna-Tisza-csatorna építésére, 1839-ben részvénytársulat alakult, de a munkálatok nem kezdődtek meg. A teljes csatorna — a terv végső formája szerint — a Mura-Zala-Balaton- Sió-Duna-Tisza-Szamos vonalon haladt volna. Az ország két fő folyóját Pest és Csongrád között kívánta összekapcsolni. A Duna-Tisza-csatorna építését a Vízi és Építészeti Főigazgatóság nem támogatta, főként VÁSÁRHE- LYInek voltak - műszakilag nem is indokolatlan — kifogásai.117/ Kettőjük között az ellentét az 1830-asévekben kezdődött. 1830-ban SZÉCHENYI először BESZÉDESt vitte magával al-duna\ útjára. BESZÉDES azzal érvelt Széchenyinek, hogy az Al-Duna kimélyítése, hajózhatóvá tétele után a Dunán és a többi folyókon jelentős vízszintsűllyedés következik be, és ennek nyomán megszűnik az árvízveszély. VÁSÁRHELYI rövidesen kimutatta az elv tarthatatlanságát, és ezzel BESZÉDES és Széchenyi kapcsolata is megszakadt. A Rábám és Hanságra vonatkozó tervei szintén nem valósultak meg. Az 1840-es években foglalkozott az Ipoly szabályozásával, azonban itt a munka nem látszott olyan sürgősnek, hogy azt kezdeményezni lehetett volna.118/ 1843-ban a Zempléni Társulat kérésére a Felsö-Tisza és mellékfolyói szabályozásáról készített BESZÉDES JÓZSEF tervet. Kerecseny-Komoró között nagyméretű átmetszést tervezett, és azt állította, hogy a meder szabályozásával a vízszint 2,5 m-t süllyedni fog. Ezt VÁSÁRHELYI nem fogadta el reálisnak, sőt figyelmeztetett arra, hogy az átmetszés alatt a hirtelen lefutó árvíz gondot fog okozni.119/ BESZÉDES 1830—1844 között 16 vízügyi értekezést írt, ami egyedülálló teljesítmény volt a 19.század első felében. Térképe viszont mindössze 15 db készült, ennek is a fele malomterv, a többi cikkei melléklete. A vízügyi irodalom munkásságát rendkívül méltatja. Az újabb feldolgozások népi származása, a régebbiek a földesuraknak tett szolgálatai miatt. A VÁSÁRHELYI és közte fennálló ellentétek bizonyára nem társadalmi vonatkozásúak voltak, az okok inkább a különböző előképzettségben keresendők. BESZÉDES a művészetek és a filozófia, VÁSÁRHELYI és a Hajózási Igazgatóság mérnökei inkább a műszaki tudományok iránt érdeklődtek. BESZÉDES nem vett részt a folyók felmérési munkáiban, nem ismerte sem a szintezés, sem a térképkészítés alapelemeit. Nem mélyült el a matematikában sem. Terveit, javaslatait mindig a várható gazdasági haszon reményében állította össze, holott azok alapjaiban ellentmondtak olykor a fizika törvényeinek. Magyar anyanyelvű volt, és tanulmányai során nyelvismeretét még jobban elmélyítette, könnyen 83
