Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

szót tudott így érteni a megyék vezetőivel és a birtokosokkal. Esszé formában írt műszaki tanulmányait a Tudományos Gyűjtemény és az Athenaeum szerkesztősége szívesen fogadta, és nem kereste azokban a számításokat, mint a Hajózási Igazgatóság. Az olvasóközönség által csodált, a valóságtól gyakran elrugaszkodó javaslatai, csatomatervei váltották ki a nála fiatalabb Vásárhelyi ellenérveit és kritikáját. Legjobb alkotásai valóban azok a kisebb jelentőségű munkák voltak, ahol megmaradt a realitások talaján.12 °/

A 18—19.században a törvényhatósági mérnökök a központban dolgozó társaiknál kevesebb önállósággal rendelkeztek. Munkájukat rendszerint meghatározott területen végezték, alkalmazkodniuk kellett a helyi apparátus kívánságaihoz. Nagy előny volt számukra a helyi viszonyok ismerete, amivel az alkalmanként vidékre látogató társaik nem rendelkeztek. A törvényhatósági mérnököknek azonban a vízügyi tevékenység nem kötötte le egész munkaidejét, hiszen középítészettel, útépítéssel, úrbéri ügyekkel is kellett foglalkozniuk.

Az egyik legkorábbi megyei mérnök, BÁLLÁ ANTAL 1739-ben Nagykőrösön született, nemesi családból. A család birtokai a közeli Nyáregyházán voltak. Iskolai tanulmányait Nagykőrösön, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Kapcsolatban állt az itt dolgozó MIKOVINY-tanítványokkal, akiknek hatása térképein érződik. 1760-ban Törtei, 1766-ban Nagykőrös és Szentendre térképeit készítette el. 1770-ben a kamara szolgálatába került, és birtoktérképeket készített, majd az ország más törvényhatóságainál korábban — már 1777-ben Pest megye szerződéses mérnökének alkalmazták. 1776-ban Szeged környékén, 1779-ben a biax tavaknál, 1777—1778-ban a Tisza és Berettyó között térképezett. 1783-ban felvette a budai űnna-partot Budafokig, majd a folyó Buda és Érd közti szakaszát. 1784-ben készült el nyomtatásban is megjelent megyetérképe. Az 1780-as évek közepétől — kiváló dunai térképei alapján — megyei munkái mellett a Vízi és Építészeti Lőigazgatóság a „kerületi igazgató vízmémök” címet adományozott BALLÁnak, és Pest, Fejér, Nógrád, Heves, Borsod megyében segítette elő munkáit. Megyei és országos érdekeket szolgált Pest-SzóInok vonalvezetésű Duna-Tisza-csatoma terve, amit a főigazgatóságon SAX ZAKARIÁS vizsgált felül.

BÁLLÁ térképei rendkívül részletesek, tájolásuk korszerű, pontosan ábrázolják a belsőségeket, művelési ágakat, sőt az egyes parcellákat is. Pest város 1785-ben készített térképe alapján a városi telekhivatal a legkorábbi telekkönyvet fektette fel, ami a városi ingatlanok pontos nyilvántartását elsőízben tette lehetővé. A térképeket puttók, geometriai figurák, mitológiai alakok díszítik. Gyakran alkalmazta a természeti tárgyak, főként a folyók szimbolikus megjelenítését, de olykor eszmei fogalmakat és gazdasági tényeket (pl. szőlő- művelést, állattenyésztést, földművelést) is ábrázolt. A térképdíszítés egyéb84