Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

osztrák származású SZVOBODA JÁNOS lett, aki eddig nem is járt Magyar- országon. Jó szervezőkészséggel rendelkező hivatalnok volt, műszaki hozzáértése azonban — főként vízügyi tekintetben - nem érte el a megfelelő színvonalat.33/ A vízügyi segédigazgató, EKLÉR IMRE hajózási mérnök lett, és Heves megyéből nevezték ki az út- és hídépítési segédigazgatót, MARK- MÜLLER KÁROLYt.34/ Kinevezése ritkaságnak számított, mivel megyei mérnököt általában nem emeltek központi pozíciókba. Ő azonban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és évtizedekig jól elláta hivatalát. A két adjunktus közül ŐRY DÁNIEL hajózási mérnök, ENDERLE IGNÁC út- és hídépítő mérnök volt. A két geometra közül DEMKOVICS IGNÁC vízügyi, HEYNE FERENC építészeti ismeretekkel rendelkezett.

A Vízi és Építészeti Főigazgatóság központja egyre bürokratikusabb szervezeté vált. SZVODOBA JÁNOS érdemi döntéseket nem tudott hozni, EKLÉR IMRE — és utódai, a későbbi vízügyi segédigazgatók - konkurenseiknek tekintették az önállóságra törekvő hajózási mérnököket. A munkáért őszintén lelkesedő ŐRY DÁNIEL sem maradt sokáig a központban. A geo- metraként dolgozó DEMKOVICS IGNÁC elsősorban karrierjével törődött. Örökké elégedetlen volt beosztásával, és pályafutása alatt minden megürült magasabb álláshelyet megpályázott, a központban és vidéken egyaránt. A bü- rokratizálódás jele volt, hogy néhány év múlva a főigazgatóság nyolc vezető helyén elsősorban „állást” osztogattak, függetlenül attól, hogy a pályázó mely területen specializálta magát.

1815 után rendezték a vidéki státusokat is. A dunai munkák miatt már 1816-ban szóba került, hogy megszervezik a pozsonyi építészeti hivatalt, azonban ezt egyelőre nem sikerült megvalósítani.35/ A hivatalba lépő SZVOBODA JÁNOS 1818-ban íratta össze a vidéki álláshelyeket. 12 kamarai kerületben dolgozott egy vagy két mérnök: építészek, vízépítők, út- és hídépítők egymás mellé- vagy alárendelve. Az apparátus ekkor már vízügyi vonatkozásban nem tudta ellátni feladatát. Ezért Nagyváradon, Kassán, Pozsonyban, a veszprémi püspökségben — a kamara pénzén, de a Vízi és Építészeti Fő- igazgatóság állományán kívül — alkalmaztak műszaki személyzetet. 1821-ben a kancellária végül jóváhagyta a vidéki szervezet átalakítására és három új építészeti hivatal (Pozsony, Máramaros, Nagyvárad) létrehozására vonatkozó javaslatot.36/ A pozsonyi hivatal személyzete felügyelt a Felső-Dunán, valamint a Rábán, Lajtán, Vágón, Garamon megkezdett munkákra. A márama- rosi hivatal megszervezését a Bodrogon és eredővizein, valamint a Krasznán és Ecsedi-lápon megkezdett szabályozások tették szükségessé. A nagyváradi hivatal létrehozását pedig a Körösök felmérési munkája kívánta meg. 1817- ben VAY MIKLÓS, királyi biztos kapott a helytartótanácstól utasítást, hogy az egész Körös-Berettyó vízrendszerre vonatkozó térképezést szervezze meg.

58