Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
II. Ártéri gazdálkodás a 18–19.században
6. táblázat fő/km2 A töröktől meg nem szállt területek átlagban: 29,81 — királyi Magyarország: 33,38 — Horvátország: 38,40 — Erdély: 23,74 Volt Hódoltság: 29,58 — Alföld és Bánság: 25,50 — Szlavónia 30,08 — egyéb volt török megyék: 33,10 Egész Magyarország: 29,65 Ha a szabad királyi városokat nem számítjuk, Magyarországon és Erdélyben 1785—1787-ben 27,97 fő/km2-rel számolhatunk. A leginkább „vizes” megyékben az első népszámlálás idején a népsűrűség — a Dunántúlon — 30 fő/km2 felett, másutt 20-30 fő/km2 körül volt. 7 táblázat 2 megye neve terület km népesség fó'/km2 Bács 10 286 216 777 21,07 Bereg, Ugocsa 4 999 90 490 18,10 Békés, Csanád, Csongrád 8 402 166 805 19,85 Bihar 11 082 347 935 31,39 Győr, Moson 3 360 129 035 38,40 Eleves 6 595 180 803 27,41 Sopron 3 256 158 868 48,79 Szabolcs 4 637 108 749 23,40 Szatmár 5 852 150 873 25,78 Tolna 3 537 133 557 37,70 Torontál 6 863 152 088 22,10 ÖSSZESEN 68 869 1 835 980 26,66 Magyarország és Horvátország 227 346 7 102 392 31,24 Erdély 60 703 1 440 220 23,72 Összesen 288 049 8 542 612 29,65 36 19/
