Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)
ság legyen újra birodalmi szerv, amely négy osztrák és négy magyar állomásból épül fel.53/ Az udvari kancellária elutasította a cseh kérést, azonban nem fogadta el a magyar hatóságok javaslatát sem, akik a víziutak fenntartását kölcsönből kívánták biztosítani.54/ WALCHER külön kérésére engedték meg, hogy a korábban megkezdett parttisztításokat a veszélyesebb folyószakaszokon befejezhessék. Ennek költségei mindössze 6000 Ft-ot tettek ki.55/ Az 1777- ben megszervezett Hajózási Igazgatóság 1781-ben teljesen megszűnt. Személyzetét és munkaeszközeit a magyar kamara vette át.5 6/ Ide került WALCHER is, aki továbbra is megtartotta hajózási igazgató címét. Bár a víziutakkal kapcsolatos munka az Igazgatóság felszámolásával nem fejeződött be, a kamara nem tudta azt a támogatást biztosítani, amit korábban a sóalap felhasználása jelentett. Veszélybe kerültek az elért eredmények is. A partok újra bozótossá váltak, az eltorzult folyómedrek az egyszeri kotrás után ismét ki voltak téve a feliszapolódás veszélyének. A kereskedők, hajósok, a helyi törvényhatóságok vezetői kérvényben fordultak a magyar kancelláriához, hogy a folyók ügyét ismét karolják fel. Különösen sérelmezték a délvidéki folyók mellőzését, . és az első divisió jogutód nélküli megszüntetését. Majláth József fiumei kormányzó 1780. március 18-án benyújtott javaslatával a Száva és Kulpa további szabályozását szerette volna előmozdítani. Ennek érdekében újjá kívánta szervezni a Hajózási Igazgatóságot, melynek illetékessége a Dunára, Tiszára, Szávára, Kulpára, Marosra terjedt volna ki. A központot Zimonyba javasolta, amely — a déli területek elsőbbségének biztosítása mellett a Dunán is könnyen elérhető volt. BECKER JÁNOS, horvátországi és TR1BENT ANTAL, osztrák mérnök dolgozták ki a további szabályozási terveket, amelyekben FREMAUT korábbi elképzelését, a Drava és Száva összekapcsolását kívánták megvalósítani. Távlati elképzeléseikben szerepelt az al-dunai hajóút biztosítása is. Majláth javaslatát a magyar kancellária is támogatta, de a délvidéki műszaki hivatal megszervezésére nem került sor.5 V 1780-ban a Száva és Kulpa folyókon hajózó kereskedők kérték a királynőt, hogy javítson állapotukon. A folyók partjain helyenként magas homok van - írták —, a vontatóutak újra tele vannak fákkal és kövekkel. A feliszapo- lódott mederben kevés a víz, és így apadáskor nem is lehet hajózni. Igen sok gyümölcsöt szállítanak, ami teljesen megromlik, ha sokáig vesztegelnek.58/ 1782-ben a Duna Bács-Bodrog megyei szakaszán panaszkodtak a hajóskapitányok, hogy helyzetük tűrhetetlen.59/ Újra aktivizálódtak a Tisza-\idéki földesurak is. Orczy Lőrinc, Abaúj megye főispánja 1782-ben kérte a kamarát, hogy a Felső-Tisza, Bodrog, Ung, Latorca folyókat rendezzék. Javasolta, küldjenek mérnököket a területre, hiszen megfelelő kotrással a Tiszát is hajóz21
