Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)

tése volt a cél. Ebben viszont — az ország földrajzi helyzetének megfelelően — & Dunának kellett vezető szerepet játszani. 1779-ben a magyar kamara és helytartótanács egyaránt kérte, hogy a Hajó­zási Igazgatóságot rendeljék magyar fennhatóság alá. 47/ Legfőbb érv az volt, hogy a Duna szabályozása Magyarország területén folyik, és egyes kérdések­ben sokszor kell a helytartótanácsnak és kamarának a helyi hatóságoknál in­tézkedni. Az uralkodó teljesítette a kérést: a helytartótanácsot és a kamarát egyformán felettesnek jelölte.48/ A helytartótanács hatásköre a vízszabályo­zás elvi irányítására, a kamaráé pedig a gazdasági és pénzügyekre terjedt ki. Az igazgatóság vezetője a helytartótanácsnak volt köteles beszámolni a vízépítési munkákról, egyeztetni a fontosabb terveket. 1779-ben még egy szervezeti vál­tozás történt: az udvari kamara a megyékhez ideiglenesen kirendelt vagy a ma­gyar kamara szolgálatában álló vízépítő mérnököket áthelyezte a Hajózási Igazgatóság személyzetébe.49/ A takarékoskodás mellett ez azt a célt szolgál­ta, hogy a folyószabályozási munka egységes legyen. A folyók tisztogatása, a parti utak építése nagy összegeket emésztettek fel, és a munka során már néhány év múlva megmutatkoztak az első nehézségek. 1780. január 22-én az udvari kamara átírt a magyar kancelláriának, hogy a sóalap kimerült, és csak az év végéig tudnak megfelelő összeget biztosítani. A magyar kancellária kérte a további támogatást. Hihetetlennek tartották azt, hogy a sóárakat felemelték, és a pénz mégis elfogyott. Szerintük nem lehet az építkezést félbehagyni, mert akkor nem lesz az eddigi munkának sem eredmé­nye.5 °/ Az udvari kamara — hivatkozva a nagy költségekre, a felhalmozódott adósságra — nem volt hajlandó változtatni korábbi döntésén.5 V Ebben közre­játszott az is, hogy a cseh főurak a tartománygyűlésen azzal az igénnyel jelent­keztek, állítsák vissza régi állapotot a vízügyek igazgatása terén: a Hajózási Igazgatóság birodalmi szervként intézze a vízszabályozási ügyeket, és az egyes kérdésekben ne a magyar hatóságok döntsenek.52/ A csehek úgy érezték, hogy az udvarban sem tudják megfelelően érvényesíteni ilyen igényeiket, bár hozzájárulásukat tekintve erre jogot formálhatnának. A felemelt sóárak a cseh tartományt is érintették, és ők a magyar folyók hajózhatóvá tételét nem érez­ték olyan mértékben birodalmi ügynek, hogy ahhoz hozzájáruljanak. Külö­nösen sérelmezték a déli folyók előnyben részesítését, ami az Itália és Auszt­ria felé haladó kereskedelem érdekeit szolgálta, és ezt a cseh vezetők értelmet­lennek tartották. Panaszolták, hogy a sóalap költségeihez minden tartomány egyenlő mértékben járul hozzá ahelyett, hogy aszerint osztanák el, ami­lyen hosszan a víziót áthalad a területen. A hajózási igazgató mindig Magyar- országon tartózkodik, és így nincs áttekintése a Duna teljes hosszán folyó munkákról. Ezért semmi rendszer nincs a munkákban, mindig csak ott adnak segítséget, ahol probléma van. A csehek javasolták, hogy a Hajózási Igazgató­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom