Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)
tése volt a cél. Ebben viszont — az ország földrajzi helyzetének megfelelően — & Dunának kellett vezető szerepet játszani. 1779-ben a magyar kamara és helytartótanács egyaránt kérte, hogy a Hajózási Igazgatóságot rendeljék magyar fennhatóság alá. 47/ Legfőbb érv az volt, hogy a Duna szabályozása Magyarország területén folyik, és egyes kérdésekben sokszor kell a helytartótanácsnak és kamarának a helyi hatóságoknál intézkedni. Az uralkodó teljesítette a kérést: a helytartótanácsot és a kamarát egyformán felettesnek jelölte.48/ A helytartótanács hatásköre a vízszabályozás elvi irányítására, a kamaráé pedig a gazdasági és pénzügyekre terjedt ki. Az igazgatóság vezetője a helytartótanácsnak volt köteles beszámolni a vízépítési munkákról, egyeztetni a fontosabb terveket. 1779-ben még egy szervezeti változás történt: az udvari kamara a megyékhez ideiglenesen kirendelt vagy a magyar kamara szolgálatában álló vízépítő mérnököket áthelyezte a Hajózási Igazgatóság személyzetébe.49/ A takarékoskodás mellett ez azt a célt szolgálta, hogy a folyószabályozási munka egységes legyen. A folyók tisztogatása, a parti utak építése nagy összegeket emésztettek fel, és a munka során már néhány év múlva megmutatkoztak az első nehézségek. 1780. január 22-én az udvari kamara átírt a magyar kancelláriának, hogy a sóalap kimerült, és csak az év végéig tudnak megfelelő összeget biztosítani. A magyar kancellária kérte a további támogatást. Hihetetlennek tartották azt, hogy a sóárakat felemelték, és a pénz mégis elfogyott. Szerintük nem lehet az építkezést félbehagyni, mert akkor nem lesz az eddigi munkának sem eredménye.5 °/ Az udvari kamara — hivatkozva a nagy költségekre, a felhalmozódott adósságra — nem volt hajlandó változtatni korábbi döntésén.5 V Ebben közrejátszott az is, hogy a cseh főurak a tartománygyűlésen azzal az igénnyel jelentkeztek, állítsák vissza régi állapotot a vízügyek igazgatása terén: a Hajózási Igazgatóság birodalmi szervként intézze a vízszabályozási ügyeket, és az egyes kérdésekben ne a magyar hatóságok döntsenek.52/ A csehek úgy érezték, hogy az udvarban sem tudják megfelelően érvényesíteni ilyen igényeiket, bár hozzájárulásukat tekintve erre jogot formálhatnának. A felemelt sóárak a cseh tartományt is érintették, és ők a magyar folyók hajózhatóvá tételét nem érezték olyan mértékben birodalmi ügynek, hogy ahhoz hozzájáruljanak. Különösen sérelmezték a déli folyók előnyben részesítését, ami az Itália és Ausztria felé haladó kereskedelem érdekeit szolgálta, és ezt a cseh vezetők értelmetlennek tartották. Panaszolták, hogy a sóalap költségeihez minden tartomány egyenlő mértékben járul hozzá ahelyett, hogy aszerint osztanák el, amilyen hosszan a víziót áthalad a területen. A hajózási igazgató mindig Magyar- országon tartózkodik, és így nincs áttekintése a Duna teljes hosszán folyó munkákról. Ezért semmi rendszer nincs a munkákban, mindig csak ott adnak segítséget, ahol probléma van. A csehek javasolták, hogy a Hajózási Igazgató20
