Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

dett, ahol PÉCH JÓZSEF osztályvezető mellett kilenc beosztott mérnök látta el a feladatokat. Helyettese, BOLLA MIHÁLY kultúrmérnöki, SZILÁGYI BOLDIZSÁR folyammémöki gyakorlattal rendelkezett. 1879-ben a Sebes- Körösi Ármentesítő Társulatnál volt, 1881-ben a Közmunka- és Közlekedés- ügyi Minisztériumba rendelték, majd a Szentesi Ideiglenes Töltésépítő Hivatalnál teljesített szolgálatot.46/ A vízrajzi osztályon nem zárkóztak el a fiatalok alkalmazásától sem. BOGDÁNFY ÖDÖN csak 1890-ben lépett állami szolgálatba, VICZIÁN EDE pedig 1895-ben került a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazottjai közé. Ők nem rendelkeztek sem folyammérnöki, sem kultúrmérnöki gyakorlattal, csupán elméleti képesítéssel. Figyelmüket elsősorban egy új vízgazdálkodási terület, a vízerőhasznosítás felé fordították.47/

Volt néhány változás az adminisztratív irányítással foglalkozó osztályokon is. Megszervezték a vízrendőri osztályt, majd 1899-től a személyzeti ügyek intézésére szintén önálló szervezeti egységet hoztak létre.48/ 1907-ben a főosztályt négy ügyosztályra osztották fel. Az első a dunai, tiszai állami vízimunkálatokkal foglalkozott, a második hatáskörébe a társulatok, a harmadikba a személyzeti, negyedikbe a vízrendőri ügyek tartoztak.49/

1910-től már csak három ügyosztály volt. Az elsőhöz tartozott valameny- nyi társulati és állami folyószabályozási, belvízlevezetési ügy, a második kultúrmérnöki ügyekkel és vízjogi engedélyekkel, a harmadik vízrendőri ügyekkel foglalkozott.50/ Az új beosztást az ügykörök csökkenése hozta magával. A folyószabályozás a műszaki teendőkön kívül kevés adminisztratív munkát adott, és nem volt ilyen probléma a kultúrmérnöki ügyekkel sem. Az V. főosztály tényleges feladata az engedélyezési és vízrendőri ügyek másod-, illetve harmadfokú intézése és a társulati alapszabályok jóváhagyása lett.

1906-tól a halászati igazgatási adminisztratív része az V. főosztályról a XI.-re került. Az itt működő ügyosztály volt illetékes a halászati törvény végrehajtásában, a halászati szerződések elbírálásában, itt intézték az Országos Halászáti Felügyelőség személyi és dologi ügyeit.51/ Az ügyosztályt LANDGRAF JÁNOS vezette, akit átkértek az Országos Vízépítési Igazgatóságtól. 1912-ben önállósult az Országos Halászati Felügyelőség, és ezzel az igazgatóság első alosztálya megszűnt. A második alosztály — a közegészségügyi mérnöki szolgálat — a Belügyminisztériumhoz került. Egyes új feladatok ellátására az 1900—1910 közti időszakban létrehoztak néhány szervezeti egységet az Országos Vízépítési Igazgatóságon, azonban ezek csak ideiglenesen működtek.

Az igazgatóság fejlődésében 1910-ben jelentős változás következett be. A műszaki személyzet régi kívánsága teljesült, amikor az Országos Vízépítési Igazgatóság a Földművelésügyi Minisztérium V/B főosztályaként, az admi204