Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)
FOLYÓSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRMENTESITÉS A KIEGYEZÉS UTÁN (1867-1889) 1. A KÖZMUNKA ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM VÍZÜGYI SZERVEZETE 1867-ben a kiegyezéssel Magyarország történetében új korszak kezdődött. A politikai viszonyok konszolidálódása kedvezett az ország gazdasági fejlődésének. A dualizmus korában a kormány első intézkedései közé az új állam- szervezet kiépítése tartozott. A korábbi évek sok esetben bonyolult, többször átalakított kormányzati rendszerét egyszerűbb, a polgári viszonyoknak megfelelő igazgatási szervezet váltotta fel. Az egyes szakfeladatok felső szintű irányítására a népképviseleti országgyűlésnek alárendelt minisztériumokat szerveztek, az alsó fokú igazgatásban pedig helyreállították a törvényhatóságok önállóságát. A vármegyék és városok vezetésében fő szerepet a nemesi közgyűlés, illetőleg a választópolgárság helyébe lépő törvényhatósági bizottság kapott, amely a kapitalista hierarchiának megfelelően fele részben választott, fele részben pedig a legtöbb egyenes adót fizető képviselőkből állt.1/ Az Építészeti Igazgatóság befejezte működését, és az összes műszaki ügyeket a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe utalták, amely állományába vette az abszolutizmuskori építési hivatalok alkalmazottjait.2/ 1867. június 21-én befejezte működését a Tisza-szabályozási Központi Felügyelőség is.3/ A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium az 1867. március 11. 1889. június 15. közötti időszakban volt a vízügyek felső szintű irányítója. Átvette az Építészeti Igazgatóság teljes feladatkörét, valamint a helytartótanács műszaki feladatait. Mindez az ügyek egyszerűsítését jelentette, hiszen a műszaki ügyeket irányító minisztérium egyúttal főhatóság is volt, amely az adminisztratív teendőket is elláta. A vízügyek vezetése e minisztérium vízügyi szakosztályának hatáskörébe került, amely azonos jogkört kapott az építészeti, út- és hídépítési, vasútépítési stb. ügyeket irányító szakosztályokkal. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium összetett feladatokat látott el:4/ utak építésével és fenntartásával, vasútépítéssel, hidak, kompok, vontató- utak ügyeivel, állami középítkezésekkel, hajózási ügyekkel foglalkozott. Vízépítési feladatai a következők voltak: folyamszabályozás, mocsarak lecsapolá- sa, vízhasználati ügyek intézése, csatornák építése és fenntartása. Ezen túlmenően kezelte az építésre szánt összegeket (államsegélyeket és kölcsönöket), intézte a személyzeti ügyeket, felügyelt a területi hivatalokra. A jogszabáV. 163
