Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)
Az ország termőterülete 1855-höz képest több mint 5%-kal nőtt, csökkent a legelők, nádasok aránya, nőtt a réteké és az erdőké. Az összehasonlítást megnehezíti, hogy az állandó kataszter készítői kezdetben a kerteket és a réteket nem vették külön, azonban így is látható, hogy a fejlődő és kevésbé fejlődő területek adatai kiegészítik egymást, és a művelési ágak tekintetében így a változás igen csekély. Ugyanez állapítható meg KELETI KÁROLY kataszteri összesítése alapján is.149/ A művelési ágak megoszlása Magyarországon (Erdély és Horvátország nélkül) 1867-ben a következő volt: 23. táblázat — szántó 13 798 531 kh 40,54% — rét, kert 4 481 729 kh 13,16% — legelő 5 760 718 kh 16,92% — szőlő 512 012 kh 1,53% — erdő 9 218 863 kh 27,08% — nádas 264 076 kh 0,77% összesen 34 035 929 kh 100,00% 24. táblázat megye neve mezőgazdaságilag hasznos terület % változás 1855-höz képest ha % Bács 852 096,42 92,73 + 6,57 Békés 322 443,04 92,59-2,68 Bereg 338 211,21 90,86 * 1,25 Bihar 1 095 393,50 93,24 + 1,19 Csongrád 293 833,86 86,58-7,63 Győr 140 125,95 93,21 ♦ 0,95 Heves 620 930,07 91,40 + 0,60 Moson 157 703,04 91,82 + 0,28 Sopron 288 162,36 95,92 + 8,14 Szabolcs 454 549,35 85,79-6,31 Szatmár 513 317,49 91,07- 1,03 Tolna 313 957,14 91,28 ♦ 1,15 Torontál 644 535,48 92,44 + 0,11 Zemplén 518 198,40 87,90 + 2,51 ÖSSZESEN 6 553 457,31 91,71 + 3,57 156
