Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)
a) Szolnok feletti balparton — magasság az 1830-as árvízszint felett: 0,79 m — koronaszélesség: 3,8 m — rézsű a víz felől: 1:2 — rézsű a mentett oldalról: 1:1,5 b) Szeged feletti balparton — magasság az 1830-as árvíz felett: 0,79 m — koronaszélesség: 3,8 m — rézsű a víz felől: 1:2 — rézsű a mentett oldalról: 1:1 — padka a mentett oldalról: 4,75 m.12 8/ A töltések építése — az első méretekkel — szintén gyakorlatilag befejeződött a kiegyezésig, szükség volt azonban a továbbiakban is a védművek fejlesztésére, egyes helytelenül kiépített vonalak korrigálására, mivel az elkészült szabályozás ebben a formában még nem állta ki az árvizek próbáját. A Tisza- szabályozásával egyidőben megkezdődött a mellékfolyók rendezése. A Szamos 1840-es években készült szabályozási terve szerint 22 átvágást kellett kiásni, amelyekből 1848-ban kettő készült el. 1855-ben ismét megindult az építkezés, amikor 1850-ig hat átvágást kiemeltek, nyolc munkálatait pedig megkezdték. Ezután a szabályozás üteme lelassult, végül abbamaradt. Nagy erővel folytatódott viszont az ármentesítés a Bodrog mellett. 1857— 1859 között a folyó balpartján összefüggő védővonal épült, amely elvileg 74 725 kh területet mentesített az árvíztől. A jobbparton viszont csak a Tisza mellett voltak töltések. 1860-ban a bodrogi gát átszakadt, majd a következő években is rendszeresen jelentkezett az árvíz. Az érdekeltek belátták, csak úgy tudnak eredményt elérni, ha a Bodrog medrét szabályozzák. 15 átvágást terveztek, amelyek közül 1863-1865 között Sárospatak közelében 4 készült el. A munkát az állam az ínségalapból támogatta, 1865-től azonban újabb ösz- szegek nem álltak rendelkezésre.129/ 1867-ben ismét árvíz pusztított, és a következő években újabb segítségre volt szükség a szabályozás folytatásához és a töltések újjáépítéséhez. A Bodrog eredővizein ebben az időszakban nem volt nagyobb építkezés. Az itt működő Ondóvá Tapoly Egylet elszakadt a 7zsza-szabályozás szervezetétől, és a kassai építészigazgatósági osztály fennhatósága alá került.13 °/ A Tisza mellékfolyói közül a Körösök völgyében történt a legtöbb változás szabályozás alkalmával. A Fehér- és Fekete-Körösön már az 1840-es években épültek átmetszések, 1855-től pedig Békés megye kiváló mérnöke, BODOKY KÁROLY tervei alapján folytatódott a munka. 1859-ben Gyula biztonsága érdekében elkészült a Fehér-Körös kanyarulatait átvágó, Gyula150
