Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)

Békési-csatorna, és a Fekete-Körös torkolata 11,5 km-rel feljebb került. A Fehér- és Fekete-Köröst innen a Sebes-Körös torkolatáig azóta nevezik Kettős-Körösnek, a Sebes-Körös torkolata alatti szakaszt pedig Hármas-Körösnek. A Berettyó részére a Sárrétet elkerülő új medret ástak, és a Kis-Sárréten keresztül új mederben folyik a Sebes-Körös is. A szabályozás az 1860-as években is nagy ütemben folyt, és az 1870-es évektől már csak az átvágások bővítése, a töltések erősítése volt feladat.131 /

A szabályozás főbb eredményei a következőkben foglalhatók össze:

21. táblázat

a vízfolyás neve

eredeti hossza, km

átvágások száma

új folyószakasz, km

Hármas-Körös

233,7

36

92,1

Kettős-Körös

55,7

13

25,0

Fehér-Körös

125,5

49

92,8

Fekete-Körös

166

78

103,6

Sebes-Körös

173,6

22

97,4

Berettyó

268,84

43

90,84

összesen:

1023,34

241

420,74

Az átvágások fenékszélessége a Berettyó, a Fekete- és Fehér-Körös mellett 5,68 m, a Hármas- és Kettős-Körösnél 7,58—9,48 m. Az előírt hullámterek a Fehér- és Fekete-Körösnél 95 m-t, a Sebes-Körösnél, Berettyónál 114 m-t, a Kettős-Körösnél 189 m-t, a Hármas-Körösnél 284 m-t, 379 m-t tettek ki.13 2/ A szabályozás tervezője — mint látjuk — pontos utasításokat adott a méreteket illetően, ami a munka sikerét biztosította. 1869-ben, a szabályozás felülvizsgálatakor csak a Hármas-Körös esetében rendeltek el bővítéseket. A töltések építését — kezdetben BODOKY tervei alapján — a társulatok gyakorlatilag önállóan irányították, de az érdekeltségi vonalakat ebben az időszakban még nem tudták véglegesen meghatározni.13 3/

A Maros medrének szabályozása szintén az 1840-es években kezdődött meg, amikor három átvágást emeltek ki. 1854—1860 között újabb 27 átvágás készült, és ezzel a folyó hossza 50 km-rel csökkent. A töltések kiépítése itt is az érdekeltek feladata lett, amit a Felső-Torontáli Ármentesítő Társulat 1858-ban megkezdett. A Tisza és mellékfolyói szabályozásával a vízjárásban változások következtek be. A folyók esése, munkaképessége megnőtt, az ár151