Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)
legképzettebb vízügyi szakembert Becsbe hívták építési felügyelőnek, és helyét Magyarországon nem tudták betölteni.60/ 1858-ban RINGER JÁNOS is kérte nyugdíjazását, és ezzel még egy régi mérnök vált meg a pályától.61/ 1856 decemberében a magyarországi katonai és polgári kormány főkormányzósággá alakult, és az építészeti osztály ennek szervezeti egységeként működött. 1859-ben a központ és az építészigazgatósági osztályok összesített személyzete egy építési igazgató, öt felügyelő, kilenc főmérnök, 57 mérnök, 97 segédmémök, 63 gyakornok, 43 adminisztratív és pénzügyi alkalmazott volt.62/ E létszám általában egyenletesen oszlott el a területi szerveknél. Az építészigazgatósági osztályok kevesebb önállósággal rendelkeztek, mint elődjeik, a kerületi építési hivatalok. Csak a helytartósági osztályokon keresztül intézkedhettek, kivéve a számvevőiket, akik közvetlenül terjesztették fel a számadásokat a központba. A járási építési hivatalok — némi huzavona után — megszűntek, feladataikat a megyei mérnökök mellett szervezett építési hivatalok látták el. Ez bizonyos fokig egyszerűsítette az ügymenetet, hiszen nem kellett minden esetben végigjárni a megye-járás-kerület-központ utat, ugyanakkor a centralizációs törekvések részleges feladását is jelentette. A megyei építési hivataloknak olyan volt a viszonyuk a megyefőnökhöz, mint az építészigazgatósági osztályoknak a helytartósági osztályhoz. A folyók mellett az egyes kirendeltségeken — az 1850-as évek második felében is — segédmérnökök és folyamfelügyelők dolgoztak.6 3/ Az építészigazgatósági osztályokat főmérnökök, majd kösőbb építési felügyelők vezették. Hatósági jogkörben (engedélyezés, költségek jóváhagyása) a törvényhatóságok és a helytartósági osztályok intézkedtek, viszont számukra műszaki véleményt a szakhivatal adott. Az építési tervek összeállítása, költségvetések kidolgozása is e hivatalokra várt. Az osztályok vezetői saját hatáskörben csak napidíjasokat, díjtalan gyakornokokat, kisegítőket, út- és híd- mestereket, folyamfelügyelőket alkalmazhattak, a műszaki személyzet kinevezése az építészeti osztály, illetőleg a Kereskedelmi Minisztérium joga volt. A középítészeti, út- és hídépítési, vízépítési részlegekből álló budai építészigazgatósági osztályt MAYER KÁROLY építési felügyelő vezette, a személyzet pedig — a megyeiekkel együtt — 14 mérnökből, 25 segédmémökből, 13 gyakornokból, valamint 23 adminisztratív alkalmazottból állt. A pozsonyi osztály élén a jogelőd kerületi építési hivatal vezetője, FORBERGER LAJOS tevékenykedett, a beosztott személyzet pedig egy főmérnök, 14 mérnök, 23 segédmémök, 17 gyakornok, 20 egyéb alkalmazott volt. A soproni osztályt SÁGODY JÓZSEF, majd FEST VILMOS vezette, a személyzet pedig egy főmérnökből, 11 mérnökből, 14 segédmémökből, 12 gyakornokból és 16 egyéb alkalmazottból állt. A kassai építészigazgatósági osztály vezetője 128
