Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

sal, majd április 7-én az uralkodó ki is nevezte az új kormányt. A feudális kormányszékek befejezték működésüket, és feladataik a minisztériumokhoz kerültek. A helytartótanács a víz-, út- és középítészeti teendőket a Közmun­ka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak adta át, melynek élén SZÉCHENYI ISTVÁN állt.218/ SZÉCHENYI — folytatva korábbi vízügyi politikáját - a folyamatban lévő munkák közül a Tisza szabályozását kívánta előmozdítani. A minisztérium az állami befolyást a vízimunkálatokra az 1848:30.te.-kel biztosította, amelyben egyúttal a költségekre két millió forintot engedélye­zett. 1848-ban a FÉNYES ELEK vezette Statisztikai Hivatal kérdést intézett a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz, amelyre válaszolva ismertet­ték az új szervezet feladatkörét. Eszerint teendőik a következők voltak: — térképészet, — vízszabályozás, lecsapolás, — vasútépítés, — csatornák, kikötők építése, — hajózás, — középítészet, — út- és hídépítés.21 9/ A minisztériumban az ügyeket két osztály vezette. A központi irányító személyeket SZÉCHENYI saját környezetéből választotta, és a magas feudális rangot viselő személyeket is modern funkciókkal látta el. Államtitkár ZICHY FERENC lett, mellette osztályfőnökként HAVAS JÓZSEF és KOVÁCS LAJOS, osztálytanácsosként KRAYNIK IMRE, miniszteri titkárként TASS- NER ANTAL és három osztálytitkár tevékenykedett. A nádor — SZÉCHENYI javaslatára — május hónap folyamán a személyze­tet kibővítette, és a minisztériumba került CLARK ÁDÁM műszaki tanácsos, HAVAS SÁNDOR, DÁNIEL IGNÁC osztály titkár, BÁNFAY SIMON számve­vő.220/ A kibővített szervezet a következő osztályokból állt: — kebelbeli, — középítészeti, — műszaki — közlekedési, — út- és hídépítészeti, osztály, — segédhivatal, számvevőség.2 21 / A kebelbeli osztályt államtitkár vezette, a közlekedésit és a középítészetit egy-egy osztályfőnök, az út- és hídépítésit osztálytanácsos, a műszaki osztály élére pedig CLARK ÁDÁM került. A szervezet egyelőre — a Batthyány-kor- mány lemondása után sem változott meg. A távozó SZÉCHENYI és az állam­titkár helye üresen maradt, és osztályfőnök minőségben KOVÁCS LAJOS vette át az ügyeket. Az egyes osztályok iratait — a vízügyekben illetékes köz­lekedési osztályét is — a helytartótanácsnál kialakult kútfő-tételszámos rend­szerben kezelték. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium létrejöttekor azonban az építészeti főigazgatóság helyzete problematikus volt. Javaslat ké­szült arról, hogy a szervezet a továbbiakban maradjon fenn, de SZÉCHENYI ezt mereven elutasította.222/ A Batthyány-kormány fennállása idején a fő­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom