Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

igazgatóságot — csökkentett hatáskörrel — a további intézkedésig a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium fennhatósága alá rendelték.

1848. április 8-án a volt helytartanácshoz tartozó műszaki személyzet létszáma kb. 200 fő volt. 37 dolgozott a központban, ezenkívül volt 15 gyakornok, 47 napidíjas, 66 megyei, 17 városi mérnök, 30 hajós és a kisegítő személyzet.223/ A főigazgatói állás - mint említettük — LECHNER halála óta üres volt. A három segédigazgatói helyet ZELENKA, BERGER és KECZKÉS KÁROLY töltötte be. KECZKÉS azonban 1848-ban is csak formálisan volt út- és hídépítési segédigazgató, mivel rendszeresen a Tiszánál dolgozott. A két adjunktus RINGER JÁNOS és TENCZER KÁROLY — mint láttuk — évtizedek óta az építészeti főigazgatóságon tevékenykedtek. DEMKOVICS IGNÁC és HÜPPMANN FERENC halála után betöltetlen maradt a két geometra helye. A rajzolók 1846-ban, illetve 1847-ben léptek állami szolgálatba, és a legfiatalabb generációhoz tartoztak (pL. ZOLNAY KÁROLY, NOVÁK DÁNIEL, REUTER FERENC, ZALAY LAJOS, HAJNALD ISTVÁN). A segédhivatalban négy fő dolgozott, betöltetlen volt a pénztárnok és az ellenőr helye. A Hajózási Igazgatóság kilenc álláshelyéből csak hatot töltöttek be. VÁSÁRHELYI halála után üres volt a hajózási felügyelő állása. Az első hajózási mérnök VARGHA JÁNOS volt, a szabadságharc aktív résztvevője. Második mérnök TOMSICH DOMOKOS, aki korábban az Al-Dunánál dolgozott. Harmadik hajózási mérnök nem maradt hivatalban, és üresen maradt a II. hajózási ellenőr helye is. A számvevő WALLANDT HENRIK, a két gátmester MAS- SÁNYI JÁNOS és WOLFRAM JÓZSEF voltak.

A Hajózási Igazgatóság vidéken nagyszámú műszakit foglalkoztatott a Tiszánál és az Al-Dunánál, köztük volt pl. FEST VILMOS és UJHÁZY JÁNOS, akik később fontos szerepet játszottak a magyar vízimunkálatok történetében.224/ A megszűnőben lévő helytartótanács 1848 áprilisra készítette el javaslatát az építészeti főigazgatóság átalakításáról. Eszerint a vízügyi, az út- és hídépítési osztályt — a helytartótanács kikapcsolásával — közvetlenül a Közlekedési Bizottmány, illetőleg a minisztérium alá rendelték volna.22 s/ A helytartótanács megszüntetése miatt ezt a jvaslatot érdemben már nem tárgyalták, hiszen afelett az idő döntött.

Áprilisban ZELENKA LAJOS, BERGER LAJOS igazgatósegédek, valamint VÖRÖS ZSIGMOND, pécsváradi kerületi igazgató mérnök petíciót nyújtottak be a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak a hazai műszaki munkák színvonalának javításáról. Ezzel elítélték az udvar korábbi intézkedéseit, amikor SZVOBODA JÁNOS és RAUCHMÜLLER személyében idegenből hozott igazgatót. A petícióban kérték, adjanak ki technikai folyóiratot, tegyék lehetővé a külföldi tanulmányutakat, reformálják meg a mérnökképzést, vezessenek be egységes mértékrendszert.226/ 1848. áprilisában

107