Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

több vita volt — a korábbi évtizedekkel ellentétben a kinevezések körül. Előfordult, hogy a helytartótanács, kamara, kancellária háromféle véleményt képviselt, és a főigazgatóságon belül is voltak ellentétek. A kancellária ezentúl csak a legmagasabb (legalább adjunktusi) állások betöltésébe kívánt beleszólni.2 12/ A Közlekedési Bizottmány megalakulásakor el kellett rendezni a helytartótanács—kamara—építészeti főigazgatóság és az új bizottmány egymáshoz való viszonyát. A kencellária úgy döntött, hogy a helytartótanács hatásköre ne változzék meg. A Közlekedési Bizottmány elsősorban véleményező, javaslattevő szerepet kapott: ugyanakkor az építészeti főigazgatóság út- és hídépítési osztályát, valamint a Hajózási Igazgatóságot alárendelték a Közlekedési Bizottmánynak. KECZKÉS KÁROLY mint út- és hídépítési segédigazgató — ha Budán volt —, valamint a hajózási felügyelő tisztébe lépő VARGHA JÁNOS megjelenhettek a bizottság ülésein, és ott szavazati jogot is kaptak.213/ Mivel az építészeti főigazgatóság ezen két osztálya a fentiek miatt nem levelezhetett közvetlenül a helytartótanáccsal, ez az ügyintézést még bonyolultabbá tette.21V

A kamara természetesen nem nyugodott bele ebbe a döntésbe. Őket senki sem kérdezte meg, és a helytartótanács — a kamarai személyzet szerint — egyedül korábban sem intézkedhetett.215/ Az út- és hídépítési osztály nem találta sérelmesnek az új helyzetet. A Közlekedési Bizottmány 1847. április 16-i ülésén elkészült a szervezeti rendezés terve. Alapelv az volt, hogy az ütés hídépítési, valamint a vízügyi személyzetet kiemelik az építészeti főigazgatóságból, mert a helytartótanácsnak és a kamarának történő alárendelés eddig is sok probléma forrása lett. A középítészeti ügyek ugyanakkor kizárólag a kamara alá fognak tartozni. KECZKÉS és VARGHA JÁNOS egyaránt javaslatot tett osztálya átszervezésére. VARGHA JÁNOS kérte, hogy első hajózási mérnök helyett inkább két segédet alkalmazzanak, azonban a Közlekedési Bizottmány ebbe nem egyezett bele. Igyekezett korlátozni az osztályok önállóságát, nem engedélyezte a külön ügykezelést, elrendelte, hogy a vezetőket felügyelőknek nevezzék.216/

Az 1848-as események miatt nem került sor az építészeti főigazgatóság tervezett átalakítására. 1848. április 8-ig a vízügyi szervezet is a korábbi keretben működött.217/ Hogy az átszervezés után a középítészeti ügyektől mentesített személyzet - figyelembe véve a kedvező politikai feltételeket - milyen eredményeket tudott volna elérni, azt nehéz meghatározni. Eleve kérdéses maradt azonban a vidéki személyzet ügye, ahol a különféle feladatokat egyelőre nem lehetett egymástól elválasztani.

1848. március 15-én kitört a forradalom. Mint a köztörténetből ismert, a nádor március 17-én BATTHYÁNY LAJOSt bízta meg kormányalakítás105