Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
vényeket az előírásoknak megfelelően rajzolták meg. Vas megyében a határnál jelölték ki a mérés kezdőpontját.208/ A felmérés adatai pontosak és megbízhatóak voltak, a munka azonban nem volt tökéletes. Egyik megyében sem mérték meg a folyó sebességét, vízhozamát, a hossz-szelvényen nem ábrázolták rendesen az esésviszonyokat. Mivel két különböző helyen, a győr-soproni, illetve a Vas megyei szakasz legmagasabb pontján vették fel a hasonlítósíkot, gond volt a Sopron és Vas megyei térképlapok összekapcsolásával.209/ Az anyagot az építészeti főigazgatóságon KECZKÉS KÁROLY vizsgálta felül, és végezte el a szükséges kiegészítéseket, összeállította a folyó vízrajzi leírását, amely a vízgyűjtő terület, a partok és a meder bemutatásából, a folyó hidrometriai leírásából (vízhozam, esésviszonyok, vízszint ingadozás) áll, és kiteljed a mellékfolyókra is. A munka befejezése a szabályozási terv elkészítése volt. Eszerint KECZKÉS a Rába Sárvár és a torkolat közti szakaszán átvágásokat kívánt létesíteni, és a főággal párhuzamosan csatornát ásni a malmok számára. A Hanság lecsapolását csatornahálózattal, a Rábca kimélyítésével és az építendő Répce árapasztó segítségével látta megoldhatónak. A polgári forradalom előtt — anyagiak hiányában — KECZKÉS tervét nem lehetett megvalósítani, azonban javaslatai a későbbi munkához is alapul szolgáltak.2 10/ Az 1788—1848 között elvégzett vízimunkálatok legtöbbje ma már csak technikatörténeti emlék. A hajóút fenntartására irányuló kotrások, mocsár- lecsapolások, kisebb folyószabályozások a megfelelő kivitelezés hiányában nem voltak időtállóak. A csatornákat folyamatosan mélyíteni, a védműveket magasítani kellett, és a víziutak biztosításánál is a korszerűbb eljárásokra tértek át. A korábbi módszerek helyett modern mederszabályozó műveket építettek a folyókon, a régi munkálatok eredményei fokozatosan megsemmisültek vagy víz alá kerültek. Legfontosabb és leginkább a jövőnek szóló tevékenység a folyók felmérése volt, amelynek elvégzésével nemcsak a korszerű vízszabályozáshoz teremtettek műszaki alapokat, hanem az ország ősi vízrajzi képét is megőrizték.21 */ 4. KÍSÉRLET A VÍZÜGYI SZERVEZET ÁTALAKÍTÁSÁRA A polgári forradalom előtti években LECHNER JÓZSEF és VÁSÁRHELYI PÁL halála, KECZKÉS KÁROLY távozása után az építészeti főigazgatóság személyzete ismét hiányos volt. Az átszervezést sürgette az is, hogy egyre 104
