Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
4. Öntözési egység kialakítása
terv-változatait, illetve tervét, az alapváltozatok (pl. szivattyútelepek száma, központi vagy szélső elhelyezése) közül a vizsgálandőkat kiválasszuk, az öntözési egységet a szóba jöhető üzemi egységekből felépítésük, az öntöző berendezés mellékvezetékeinek (mellékcsatornáinak) lehetséges elhelyezési eseteit kidolgozzuk, a megoldás műszaki lehetőségeit és a mezőgazdasági igényeket összhangba hozva elkészítsük a terület táblásitásának, tömbösitésének változatait, kijelöljük az öntözési egység úthálózatát, valamint a szivattyútelep végleges helyének és a fővezeték (főcsatorna) elhelyezésének változatait, majd meghatározzuk az üzemelési renddel összhangban, a berendezés mértékadó üzemállását. A tervezés folyamatában ezután következik a fővezeték (főcsatorna) és szivattyútelep elhelyezési változatainak részletes vizsgálata. Ezek egymással is összefüggenek, de kihatnak a mellékvezetékekre még akkor is, ha azok valamennyi változatnál ugyanazon a helyen maradnak. A fővezeték helyének változtatásával változik a mellékvezetékek hossza (pl. egyik oldalon nő, a másikon csökken). A vizsgálat keretében, a változatok számának szükséges mértékű növelésével, el kell jutni az egyes alapváltozatok leggazdaságosabban létesíthető csőhálózatának (csatornahálózatának) kiválasztásáig. Az egyes alap- váltczatokhoz tehát a tervezés eddig ismertetett szakaszában elkészül 1-1 adott feltételek között leggazdaságosabban létesíthető öntöző berendezés. E berendezések létesítési költségeiben - tapasztalataink szerint - az eltérések nagyságrendje igen jelentős lehet. A tervező ezeket a változatokat, mint az alapváltozatok legkedvezőbb eseteit hasonlitja össze, de vizsgálja azt is,hogy újabb alapváltozat felvétele nem lenne-e indokolt, majd a legkedvezőbb berendezés-változatot kivitelre elfogadja. A tervező ezután a kivitelre alkalmasnak Ítélt berendezésen elvégzi a csiszolást, finomitást és behatóan elemzi az épi- tés módját és lehetőségeit. A módszeri elveinek leírása során arra törekedtünk, hogy a tervezési folyamat ma megvalósítható jellegét, illetve a vizsgálandó változatok volumenét és az igények egyre növekvő tendenciáját is érzékeltessük. A tervezéssel szemben támasztott igények növekedését a tervezési és méretezési módszerek utóbbi évtizedben elért fejlődése is segitette elsősorban azzal, hogy a tervezés műveleteinek elvégzését rendkívül meggyorsította és a gazdaságos létesítés feltételeit alapvetően javította. A számitógép a ma használt programokkal percenként mintegy 20 változat kiszámítását végzi, igy ma mód van arra, hogy a vizsgálandó esetek körét a gazdaságos létesítés érdekében a szükséges mértékig bővítsük. Igyekeztünk rámutatni arra is, hogy az alkotó-tervezői munkának jók a feltételei, mert számos méretezési módszer és kidolgozott irányelv áll rendelkezésre. A tervezőnek , miután a részfeladatok megoldásában a kidolgozott módszereket csak alkalmazni kell, az öntöző berendezés létrehozásában, a vizsgálatra érdemes változatok csoportjának kialakításában és az értékelésben kell elsősorban a mérnöki alkotókészségét kifejtenie. Az adott helyen leggazdaságosabban létesíthető öntöző berendezés az, amellyel a tervező jelzi, hogy gondolatai, a módszerek és segédeszközök alkalmazásával értékes alkotássá váltak.- 77 -
