Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

4. Öntözési egység kialakítása

4.13. Az egyidejűleg öntözhető terület nagysága

Az egyidejűleg öntözhető terület az öntözési egység területének az a hányada, amelyre az öntözés üzemelési rendjének megfelelően a berendezés valamennyi vizkiadagolő elemét - szárnyvezetékét - koncentrálni kell.

A 31. ábrán az egyidejűleg öntözhető terület az esőztető egység egyharmada.

E területnek minden esetben kerekszámu táblából kell állnia, mert nagyüzemi öntözés-üzemelést csak igy lehet biztosítani.

A mezőgazdasági követelményekben meghatározott T = 18 - 21 nap figye- lembevételével az egyidejűleg öntözhető terület nagysága - az egész öntözendő területhez (F) viszonyitott aránya - a következőképpen alakulhat (11. táblázat).

11. táblázat

Az egyidejűleg öntözött terület

nagysága [haj

öntözésének időtartama [napj

F

18

21

F/2

9

10,5

F/3

6

7

F/4

4,5

5, 25

F/5

3, 6

4,2

F/6

3

3,5

F/7

2, 6

3

A táblázat adatainak értelmezésére szolgál a 32. ábra, amelyen az egyidejűleg öntözhető területnek néhány esetét tüntettük fel. AT =6 nap

mezőgazdasági követelmény által megszabott feltételnek az első két eset nem felel meg,ezért a továbbiakban ezekkel nem foglalkozunk. Valamennyi többi esetre érvényes a következő megállapítás:

Az öntöző berendezés csőhálózata annál költségesebb, minél kisebb terület-hányadra koncentráljuk a vizet, azaz minél kisebbre választjuk az egyidejűleg öntözhető terület kiterjedését. A megállapítás helyessége a c-f. ábrák alapján közvetlenül belátható. így tehát: legkedvezőbb megoldás a terület egy- harmadának egyidejű öntözése.

4,14, Az egy tagban öntözhető terület nagysága

A 32/c, ábrán a mezőgazdasági követelményeknek megfelelő, 3x6 nap megöntözhető öntözési egység vázlata látható. Mint említettük az egyidejűleg öntözhető terület nagysága tekintetében ez a legkedvezőbb eset. E meg- 78 -