Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.1 A vízgazdálkodási mérleg
4. VÍZMÉRLEG E kötet elején a vízkészlet fogalmát a természetes vízháztartás szempontjai szerint értelmeztük és számbavételének hidrológiai alapjait tekintettük át. A vízkészleteket a különféle, vízhasználatokkal egybevető vízgazdálkodási mérlegek felállítása számos további kérdést vet fel. Elemezni kell mindenekelőtt a természetes vízkészletet és -meg kell állapítani annak hasznosítható részét,- továbbá a főbb vízhasználatokat az igényelt víz mennyisége és minősége szempontjából, hogy megállapítható legyen a rendelkezésre álló hasznosítható vízkészletből a különböző célokra felhasználható vízkészlet. Ha az egyes vízkészletgazdálkodási egységek területén a hasznosítható vízkészlet nem fedezi a jelenlegi vagy a jövőben várható igényeket, meg kell keresni a vízmérleg kiegyensúlyozásának célravezető megoldását (lásd a 4.7 fejezet). i 4.1 A vízgazdálkodási mérleg Minden vízgazdálkodási tevékenység kiinduló alapját a természetes vízháztartás ismerete jelenti. A gyakorlati vízkészletgazdálkodáshoz azonban ennél részint szűkebben, részint szélesebbkörűen és a konkrét célnak megfelelően értelmezett vízmérlegre, a vízkészleteket a vízigényekkel egybevető vízkészletgazdálkodási (röviden: vízgazdálkodási) mérlegekre van szükség. I I 4.11 A vízháztartási és a vízgazdálkodási mérleg Mind a vízháztartási, mind a vízgazdálkodási mérleg valamely adott j terület (tér-rész) vízviszonyait jellemzi. A kétféle mérleg között azonban | lényeges tartalmi különbségek vannak, amelyek elsősorban célkitűzésük j különbözőségéből származnak. (1) A vízháztartási mérleg a hidrológiai folyamatok elemzésének eszköze és ennék értelmében az adott területre belépő, az onnan kilépő és az j ott felhalmozódó vízimennyiségek változásait átfogóan és teljességre törekedve elemzi. A vízgazdálkodási mérleg a vízhasználatokból indul ki és csak ezek szempontjából veszi számba a vízféleségeket, illetve vízmennyiségeket. Ennek megfelelően a vízgazdálkodási mérleg szelektív jellegű, és elsősorban a hasznosítható vízkészlet megállapítására és a vízigényekkel való egybevetésére irányul. (2) A vízháztartási (hidrológiai) mérlegek ,,háromkarúak”: tényezőik a belépő, a kilépő és a készletváltozást jelentő vízmennyiségek. A vízgazdálkodási mérlegnek két „karja” van: a vízigények és a vízkészletek csoportja (a készletváltozást itt ugyanis a vízkészletek csoportja tartalmazza). (3) A vízháztartási mérlegnél a be- és kilépő elemek egyaránt a vizsgált területegységek határán jelentkeznek, a vízgazdálkodási mérleg ,,ki70
