Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.3 Felszín alatti vizek
TÓTKOMLÓS. 1937-53 3—15. ábra. Az őszi-téli csapadék hatása a talajvíz-tározódásra Ezt az elgondolást Sümeghy és Rónay támasztotta alá az Alföld talajvíz-térképezésével kapcsolatban. Ez a csaknem 800 000 talajvízkút adatainak feldolgozásával készült összeállítás a víztartók földtani jellemzése mellett a talajvíznek a felszíntől számított mélységére, minőségére, vízszint-ingado- zásaira ad tájékoztatást. Vizsgálja a helyi csapadékutánpótlás lehetőségét és megállapítja, hogy Magyarországon az átlagos évi 620 mm-es csapadék- érték kisebb, mint az Alföldön feltételezhető 736 mm potenciális párolgás. A két érték egybevetéséből arra a következtetésre jut, hogy a helyi csapadék csak kevesebb lehet a párolgás — és az evapotranspiráció — vízkészletfogyasztó hatásánál, vagyis nem tekinthető a talajvíz legfőbb tápláló tényezőjének. ■ Az előbbivel ellentétes felfogás szerint a talajvíz fő táplálója a helyi csavadék beszivárgó hányada. Ezt az elgondolást látszólag alátámasztja a csapadék és a talajvízszint periodikus ingadozása között kimutatható ösz55