Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.3 Felszín alatti vizek
A partiszűrésű vízkészletet először 76 m3/s-ra becsülték, annak feltételezésével, hogy az utánpótlódás feltételei állandóan biztosítottak. Tekintettel arra, hogy az utánpótlódási viszonyokat a mederteltség is befolyásolja és ez közép- és kisvízi feltételek között az átlagosnál kisebb után- pótlódást biztosít, továbbá figyelembe véve a felszín alatti rétegekben való tározódás kiegyenlítő hatását is vízkészletgazdálkodási szempontból a korábban megállapított értéket korrigálták és ma a ténylegesen utánpótlódó partiszűrésű vízkészletnek csak 2/3 részét, azaz 51 m3!s-ot tartanak mértékadónak, partiszűrésű hasznosítható vízkészletként. b) Talajvíznek nevezzük azt a földfelszín közelében elhelyezkedő első felszín alatti vizet, ami a laza üledékes kőzetek szemcséi közötti hézagokat összefüggően kitölti, a nehézségi erő fiatasa alatt all, es készletében a felszíni befolyásoló tényezők következtében gyakori, közvetlenül érzékelhető. változások állanak elő. A talajvíz alsó elhatárolása egységesen nem adható meg, mindenütt a helyi adottságoktól függően az első vízzáró rétegig tart, A talajvíz felszínét kisebb-nagyobb területekre kiterjedően folytonos görbe felületnek tekinthetjük, amely nagyjából követi a földfelszín domborulatát. A talajvíz általában szabad felszínű, egyes helyeken a változatos 3—14. ábra. Különböző mélységű talajvízszint éven belüli ingadozása 53
