Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.3 Felszín alatti vizek
A mozgásállapottól függetlenül a hézagokat kitöltő víz térfogata által meghatározott összes vízmennyiséget természetes felszín alatti vízkészlet- nek nevezzük. A felszín alatti vízkészlefnetTIK á része, amely természetes állapotában nem mozog és a hidrológiai körfolyamatban nem vesz részt, a statikus vízkészlet. Az a része viszont, amely természetes állapotában mozgásban van és részt vesz a hidrológiai körfolyamatban, a dinn.mik.us víz-.. készlet. Minden felszín alatti vízkivétel megbontja a természetes vízháztartási egyensúlyt. A vízelvonások következtében csökken a felszín alatti vízkészletet fogyasztó természetes folyamatok (pl. a felszín alatti vizekből történő párolgás, a felszíni vízfolyások felé tartó szivárgás stb.) hozama. Gazdaságosan hasznosítható felszín alatti vízkészletnek, nevezzük azt a vízhozamot, amelynek kiemelése esetén a hatásterületen bekövetkező vál- tozások kisebb károsodást okoznak, mint amennyi gazdasági előnnyel a víz hasznosítása jár. Az áttekintő tájékoztatás célját szolgáló készletbecsléseknél általában a dinamikus vízkészletet tekintjük hasznosítható készletnek. A felszín alatti vízkészlet komplex, összefüggő egészet alkot, sőt sok esetben szoros összefüggést mutat a felszíni vízkészlettel. Az összefüggés ellenére — az elhelyezkedés, a főbb hidrológiai jellemzők és a gyakorlati felhasználás szerint — megkülönböztethetünk partiszűrésű vizet, talajvizet, karsztvizet és réteg (mélységi) vizet. a) Partiszűrésű víznek nevezzük a felszín alatti víznek azt a részét, amely utánpótlását legnagyobbrészt közvetlenül valamely felszíni vízből kapja, A parti szűrésű víz a partmenti vízvezető rétegeken keresztül közvetlen összefüggésben van a mederben levonuló vízhozammal, amelyből utánpótlását nyeri és ahová egy része visszaáramlik, ha a mederben levő vízszin alacsonyabb, mint a partmenti rétegekben tárolt víz színe és így a meder leszívó hatása érvényesül. Így ez a vízkészletfajta tulajdonképpen a felszíni vízkészlet része. A vízkivétel módja és a kitermelt víz minősége azonban teljesen azonos a felszín alatti vizekével. Ezért a partiszűrésű víz a felszín alatti vizek csoportjában szerepel. A partiszűrésű vízkivétel lehetőségeit a hidrogeológiai adottságok: a vízfolyások mentén elhelyezkedő durvaszemű pleisztocén-holocén rétegek szabják meg. A hasznosítható partiszűrésű víz mennyisége a felszíni vízkészletnek az a hányada, ami a vízfolyás partjához közel elhelyezett kutakkal és galériákkal termelhető ki és nagysága bizonyos határokon bélül az előidézéftTJepresszió mértékétől függ. Ebből a szempontból különösen kedvezőek a feltételek Magyarországon a Duna mentén, a Szigetközben, Budapest környékén, de az alsóbb szakaszokon is. A partiszűrésű vízkészletek mintegy 80%-a a Duna mentén helyezkedik el. A Duna mentén épültek a partiszűrésű vizet hasznosító legnagyobb vízművek is. A partiszűrésű vizek jellegzetes hasznosítási módját mutatja a Fővárosi Vízművek mintegy 30 km hosszúságban elhelyezkedő partiszűrésű vizet termelő több száz kútja. Partiszűrésű vízkészletek fordulnak elő olyan kisebb vízfolyások mentén is, amelyek hordalékkúpokon alakultak ki, mint például a Sajó, a Her- nád és a Bódva. 52
