Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására

ható meg a tározó vagy tározórendszer működésével kapcsolatos cél függ­vényében. Az első példa a tározóból minimális költséggel kiszolgáltatható víz­mennyiség és a vízszolgáltatás optimális biztonságának meghatározását tűzi ki célul. A második példa a tározó költségeinek és a hasznosítók veszteségei­nek minimális értékéhez tartozó biztonság eléréséhez szükséges tározótér­fogat meghatározását mutatja be. A harmadik példa olyan modellvizsgálatot mutat, amely a ráfordítá­sok és eredmények különbségeként számítható tiszta eredményt adó biz­tonság, illetve kiépítési fok meghatározására alkalmas. A negyedik példa együttműködő tározórendszerek kiépítésének meg­határozására vonatkozó szimulációs optimalizálási modellt ismertet, amely a rendszerben felmerülő minimális költséghez tartozó tározó kapacitások és vízszolgáltatási viszonylatok meghatározására alkalmas. 6.41 Az optimális tározóhatás meghatározása Az egyes tározók és tározórendszerek méretezése során feladatunk lényegében két rendszer — a vízszolgáltatási és a vízhasznosítási rend­szer — gazdaságilag legkedvezőbb együttműködésének megvalósítása. E két rendszer szoros kölcsönhatásban van egymással. A tározó műveinek mére­teit adott természeti feltételek mellett a vízhasználók vízigénye határozza meg; a vízszolgáltatás viszont a vízhasználók termelési eredményeit és technológiáját, ezáltal gazdasági eredményeit befolyásolja. A tározók méretezése ily módon olyan optimalizálási feladat, amelynek célja a vízszolgáltatás és vízhasznosítás együttes gazdasági hatásának érté­kelésével a lehető legnagyobb népgazdasági haszon elérése. Ezen gazdasá­gossági vizsgálatokhoz olyan célfüggvényeket kell előállítani, amelyek megfelelnek a népgazdasági követelményeknek és a tározó üzemeltetési módjától függenek, tehát a vízszolgáltatók és vízhasználók igényeit együt­tesen érvényesítik. E követelményeket kielégítő célfüggvények jellemző sajátosságai: —■ a vízhozamot folytonos, sztochasztikus folyamatként kezelik (így a vízhozam véletlen jellege a vízszolgáltatás véletlen jellegét is meghatá­rozza), — a függvény értelmezése a feladat részleteitől függ (pl. jelentheti a tározóból való vízleeresztést, jelentheti valamely rendszer vízierőművei­nek össztermelését. ..), de adott cél esetében általában csak egyetlen függ­vény használható célfüggvényként. Az optimalizálandó célfüggvény mellett további megszorításként a szá­mítás során még bizonyos jellemzők megengedett alsó és felső határértékeit is figyelembe kell vennünk. Ügyelni kell arra, hogy a modell érvényessé­gére megfelelő időtartamot is megjelöljünk. A vízgazdálkodási gyakorlat számára eddig ezeket a követelménye­ket kielégítő célfüggvényeket lényegében csak a vízierőművekre vonatko­220

Next

/
Oldalképek
Tartalom