Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására

ható meg a tározó vagy tározórendszer működésével kapcsolatos cél függvényében.

Az első példa a tározóból minimális költséggel kiszolgáltatható vízmennyiség és a vízszolgáltatás optimális biztonságának meghatározását tűzi ki célul.

A második példa a tározó költségeinek és a hasznosítók veszteségeinek minimális értékéhez tartozó biztonság eléréséhez szükséges tározótérfogat meghatározását mutatja be.

A harmadik példa olyan modellvizsgálatot mutat, amely a ráfordítások és eredmények különbségeként számítható tiszta eredményt adó biztonság, illetve kiépítési fok meghatározására alkalmas.

A negyedik példa együttműködő tározórendszerek kiépítésének meghatározására vonatkozó szimulációs optimalizálási modellt ismertet, amely a rendszerben felmerülő minimális költséghez tartozó tározó kapacitások és vízszolgáltatási viszonylatok meghatározására alkalmas.

6.41 Az optimális tározóhatás meghatározása

Az egyes tározók és tározórendszerek méretezése során feladatunk lényegében két rendszer — a vízszolgáltatási és a vízhasznosítási rendszer — gazdaságilag legkedvezőbb együttműködésének megvalósítása. E két rendszer szoros kölcsönhatásban van egymással. A tározó műveinek méreteit adott természeti feltételek mellett a vízhasználók vízigénye határozza meg; a vízszolgáltatás viszont a vízhasználók termelési eredményeit és technológiáját, ezáltal gazdasági eredményeit befolyásolja.

A tározók méretezése ily módon olyan optimalizálási feladat, amelynek célja a vízszolgáltatás és vízhasznosítás együttes gazdasági hatásának értékelésével a lehető legnagyobb népgazdasági haszon elérése. Ezen gazdaságossági vizsgálatokhoz olyan célfüggvényeket kell előállítani, amelyek megfelelnek a népgazdasági követelményeknek és a tározó üzemeltetési módjától függenek, tehát a vízszolgáltatók és vízhasználók igényeit együttesen érvényesítik.

E követelményeket kielégítő célfüggvények jellemző sajátosságai:

—■ a vízhozamot folytonos, sztochasztikus folyamatként kezelik (így a vízhozam véletlen jellege a vízszolgáltatás véletlen jellegét is meghatározza),

— a függvény értelmezése a feladat részleteitől függ (pl. jelentheti a tározóból való vízleeresztést, jelentheti valamely rendszer vízierőműveinek össztermelését. ..), de adott cél esetében általában csak egyetlen függvény használható célfüggvényként.

Az optimalizálandó célfüggvény mellett további megszorításként a számítás során még bizonyos jellemzők megengedett alsó és felső határértékeit is figyelembe kell vennünk. Ügyelni kell arra, hogy a modell érvényességére megfelelő időtartamot is megjelöljünk.

A vízgazdálkodási gyakorlat számára eddig ezeket a követelményeket kielégítő célfüggvényeket lényegében csak a vízierőművekre vonatko220