Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.4 Felszíni ivóvíztározók vízminőségi kérdései
Az eutrofizálódás és a tározók feltöltődése elleni küzdelemben a szennyvíz és a hordalék távoltartása a tározótól az egyik legfontosabb teendő. Ennek érdekében a völgyzárógátas víztározók esetén azt az eljárást alkalmazzák, hogy a tározó felső vízterét gáttal elválasztják az alsó, tulajdonképpeni tározótértől, vagypedig — különösen hordalékos vízfolyások esetén — külön előülepítő tározót építenek. Az előtározók hivatottak arra, hogy a lebegőanyagok jelentős mennyisége bennük leülepedjék s ezáltal a tulajdonképpeni tározótér a szennyezőanyagok, a hordalék számottevő részétől tehermentesülhessen. Ilyen tározók épültek például a Ruhr-vidé- ken, vagy Thüringiában, az Ohra-tározónál. A tározók vízminőségének megóvása érdekében nagy fontosságú a tározó vízének megfelelő keveredése. Elősegítésére, cirkuláltató úszószivaty- tyúk mesterséges levegőztető berendezések, többszintű és irányú nyílásokkal ellátott vízkivételi tornyok, levegőztető bukók kialakítására kerülhet sor. Ha a tározóból nyerhető víz igen kedvezőtlen minőségű, talajvízdúsítási célokra és ezen keresztül ivóvíznyerésre még alkalmas lehet. ízártalmak eltávolítására a legmegfelelőbbnek tekinthető az utólagos lassú szűrés. Különböző vegyszeradagolás rendszerint nem hozza meg a várt eredményt. A víztisztítási technológiai eljárásnak a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodnia, amelyek az eutrof jellegen belül is nagy mértékben különbözők lehetnek. A mátrai Köszörűvölgyi tározót hazai viszonyok között igen kedvező vízösszetételű, tisztavízű patak tölti fel. A tározó ennek ellenére eutrof jellegű. A stagnációs időszakban a felső epilimnion réteg mindössze 3 m. Az 5 m mélységben kezdődő 17 m-es hypolimnion május végére már rendszerint rendkívül oxigénszegény. A vízben 2—3 mg/1 vas és 1—2 mg/1 mangán szaporodik fel. Gyakorlatilag az egész évben a vízkivételt a felszínközeli rétegekre kell korlátozni. Az év nagy részében egyszerű homokszűrő kielégítő tisztaságú vizet szolgáltat. A tavaszi olvadékvizek azonban alu- míniumszulfátos derítést igényelnek. Ez eléggé bonyolult, mert ilyenkor mészadagolás nélkül a víz lúgossága 0,5 W° alá csökken. A kristályos kőzetekkel fedett vízgyűjtő különben is sószegény, 1—2 W°-kal rendelkező vizet szolgáltat, mely a legkisebb szénsav-szaporodásra 7 alatti pH-val reagál és agresszívvá válik. A Lázbérci tározó jóval nagyobb vízgyűjtő területét több község szeny- nyezi. A vízben sok nitrát, foszfát és szervesanyag mutatható ki. A víztisztítómű technológiai rendszerében számolni kell azokkal a vízminőségi problémákkal, amelyeket a patakok tápanyagbősége okoz. A víz ízének javítására a derített és gyorsszűrt víz még lassú szűrőn is áthalad. A víz derítése a hígabb olvadékvizek esetén mészadagolást igényel. A víztisztítás technológiai rendszerén belül, bizonyos időszakokban naponta kell beállítani a szükséges vízkezelést. Az üzemelőnek tehát részletesen ellenőriznie kell a tározóban rendelkezésre álló vízkészlet minőségét és biológiai állapotát, rétegzettségi viszonyait stb. A vízkivételi mű üzemeléséhez szorosan hozzátartozik a tározó üzeme is. Megfelelő vízgazdálkodással javítható a kitermelhető víz minősége. Fenékleeresztésekkel a szerves iszap, a tápanyagfölösleg, a vas és mangán részben eltávolítható. Az üzemelőnek ismernie kell a táppatakok vízszállí194
